Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
követeiknek adott augusztus 31 -ei válaszukban fejtették ki. Ebben mindenféle hitlevelet elfogadhatónak tartottak, amelyben az ország eddigi törvényeit és a rendi kiváltságokat az uralkodó biztosítja úgy, hogy a II. András 1222. évi Aranybullájában foglalt, de az 1687-es pozsonyi országgyűlésen eltörölt ellenállási záradékot is helyreállítja: „dicső emlékezetű András királynak 31-dik törvénye voltaképpen lábra állítasson és meg erősí- tesserí'?44 Az ellenállási záradék felújítását a követutasítás 7. pontja is szorgalmazta, így a vármegye rendjeinek augusztus végi levele csak ennek a pontnak a végrehajtását célozta.’45 Az országgyűlésnek sem sikerült elérni a záradék visszaállítását, pedig ez az ország közjogi függetlenségének lehetett volna a záloga, sőt a II. Lipót-féle hitlevélben végül benne is maradt az ellenállási jog eltölésére való utalás/46 Lipót azonban elutasította az uralkodói jogai csorbítását célzó, a rendek által készített, a tiszai vármegyék elképzelésein alapuló szeptember 6-án felküldött hitevél- tervezetet és a III. Károly által 1712-ben kibocsátott, illetve a Mária Terézia által 1741-ben megújított hitlevelet kívánta újra kiadatni.’47 Pest-Pilis-Solt vármegye követei 1790. szeptember 29-én kelt levelükhöz mellékelték az uralkodónak szeptember 6-án elküldött országgyűlési hitlevéltervezetet és az uralkodó arra érkezett válaszát. A követek levelükben elvárták a vármegyei közgyűlés további utasítását a hitlevél szövegének kimunkálásában, hangsúlyozottan annak érdekében, hogy a rendi kiváltságok ne csorbuljanak: „a Tekéntetes Nemes Vármegye Törvényes Jussainak fön tartására, és Hazánkat érdekelhető veszedelmeknek el- távoztatatására”.344 345 346 347 348 Pest-Pilis-Solt vármegye rendjei az uralkodói leiratra való válaszként október 2-ai pótutasításukban kérték a követeiktől, hogy érjék el a vármegye kívánságainak hitlevélbe iktatását. Ezek közül a kiemelkedőek azok, amelyek a rendi intézmények (országgyűlés, vármegyék) számára kívántak alkotmányjogi garanciákat biztosítani. Az első pontban követelték, hogy az országgyűlés bizonyos időközönként - királyi meghívó nélkül is - automatikusan összegyűlhessen. A harmadik pont a vármegyei autonómia jogainak, épségének biztosítását célozta: „az Vármegyék, s azokban tartani szokott Törvényszékek erejek hatalmok semmi leg kisebb részben is meg ne csorbíttassanak, s tovább is activitásokban minden ki fogás nélkül meg hagyassanak". Az 5. pont írta elő, hogy az ország sérelmeinek orvolásának kötelezettségét vegyék fel a hitlevélbe, valamint Erdély Magyarországgal való uniója is kerüljön bele abba. Végül a rendek utasították a követeket arra, hogy ha úgy találják, hogy a hazára káros törvényeket hoznak az országgyűlési követek, akkor kérjenek fejenkénti szavazást. Ha pedig a diéta ilyeneket fogadna el, akkor mondjanak ellen, akkor ezt vétessék jegyzőkönyvbe és hagyják el az országgyűlést.349 A Pest megyeiek október 2-ai pótutasításban kifejtett hitlevél-javaslata 344 MNL PML IV. 3-c-l. 3518/1790. 6-7 f„ Pest, 1790. augusztus 31. 345 MNL PML IV. 3-b. 1790-1791. 1. kötet. 12. o. 346 DEGRÉ 2004a, 68. o. 347 Az uralkodó szeptember 21 -i válaszában a rendek 25 pontos részletező (választási capitulacio jellegű) szövege helyett egy, a nagyobb részt III. Károly-féle hitlevelet mintának tekintő rövidebb 5 pontból álló hitlevelet fogalmazott meg: SZÍJÁRTÓ 2005, 207-208. o. 348 MNL PML IV. 3-c-l. 3889-a/1790. 1. f. Darvas Ferenc és Szily József követek jelentése, Buda, 1790. szeptember 29. 349 MNL PML IV. 3-c-l. 3889-a/1790. 2-3. ff., Pest, 1790. október 2. 88
