Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)
II. Szöveggyűjtemény
- a király kompromisszumos szeptember 21-ei válaszleiratát követően - elutasításra talált a diétán, a beszámoló szerint csak Zemplén vármegye támogatta.350 A diéta október 5-i válaszfelirata lényegében elfogadta a régi hitlevelek megújításának az új uralkodó által szorgalmazott változatát.351 A november 3-ai pótutasítás foglalkozott a hitlevél megszerkesztésével, lényegében véve a szeptember 5-én kelt felirat szövegéhez tesz megjegyzéseket, de a megye instrukciói az előzőekhez képest jóval enyhébbeknek mondhatóak: csak a korábbi országgyűlések sérelmeiből átvett pontokat visszhangozzák.352 Egyedül a magyar „minisztérium” vagy tanács felállításának, illetve a bécsi, illetve linzi békék vallásügyi végzéseinek végrehajtásának követelését hagyta meg Pest megye újabb eredetű, radikálisabb pontjai közül a pótutasításban. ’53 Leginkább csak a rendi intézményrendszer (főként a vármegye, országgyűlés) működésének stabilizálásával, sőt jogkörének bővítésével is sokat foglalkozott a pótutasítás: pl. az országgyűlések rendjének biztosításával,354 a királyi ügyész szerepének újraértelmezésével, a Helytartótanács jogkörének korlátozásával vagy az újszerzeményi bizottság újonnan való felállításának megtiltásával.355 A vármegye október 2-ai és november 3-ai pótutasításában elvárt intézkedések nagy részben nem valósulhattak meg és az azokban foglalt javaslatok már nem befolyásolhatták érdemben a hitlevél szövegének kialakítását sem. A király által aláírt és lepecsételt hitlevelet a nádor november 14-én adta át a rendeknek. Ezt az 1791. évi 2. törvényben be is cikkelyezte az országgyűlés.356 Ámde az ezen dokumentum körül zajló viták rámutatnak arra, hogy ez a kérdés a rendek számára elsőrangúan fontos volt, mivel egy kedvező hitlevél kialakítása hosszú távon is meghatározhatta az uralkodó vagy a rendek politikai mozgásterét. II. József németesítő politikájának visszahatásaként a ’kurucos’ nemzeti- függetlenségi hagyományok föléledése határozta meg az országos közhangulatot 1790- ben.357 Noha a II. József-féle német nyelvrendelet kihirdetésekor 1784-ben a vármegye akkori válaszfeliratában még a latin nyelv visszaállítását követelte, hat év múlva azonban már a magyar nyelv ügye mellett tört lándzsát, sőt fő alakítója lett az ennek fejlesztését zászlójára tűző országgyűlési köznemesi-nemzeti mozgalomnak.358 Ehhez kapcsolódott a megyei követek azon törekvése is, hogy a hagyományos magyar viseletét is támogassák. Már a diéta második ülésén 1790. június 11-én Darvas Ferenc szólalt fel a magyar nyelv hivatalos nyelvvé tétele érdekében, amit már a májusi követutasítás 17. 350 Szíjártó 2005,207. o„ MNL PML IV. 3-c-l. 3963/1790., Pest, 1790. október 13. 351 MARCZALI2006, 513.0. 352 Ennek kivonata: vö. MARCZALI 1907, II. kötet, 299-302. o. 353 MNL PML IV. 3-b. 1790—1791. 1. kötet. Instructio dominis ablegatis ad imminentem in diem 15am currentis mensis Novembris et anni 1790. 354 Az országgyűlési üléséneken gyakori rendbontások megelőzésével nem csak Pest megye rendjei foglalkoztak utasításukban, hanem a rendi politikai elit egészét foglalkoztató kérdés volt, ezt tükrözi az 1790-ből fennmaradt első országgyűlés házszabály-tervezet. Közli: MARCZALI 1905, 5-6. o. 355 Lásd az 1790. november 3-i instrukció szövegét! 356 MARCZALI 1907, II. kötet, 359. o. 357 Benda 1980a, 37-38. o. 358 SoÓS, 295-296. o. 89
