Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

II. 1. Az 1722-23-as országgyűlés Pest-Pilis-Solt vármegyében 1722. június 1-jén hirdették ki a regálist, amely június 20-ára országgyűlést hirdetett meg.36 Magából meghívóból konkrétan nem derült ki, hogy a tárgyalandó legfőbb kérdés a Pragmatica Sanctio, vagyis a nőági örökösödés elfogadtatása, csak az állt benne,37 hogy ha az ország támogatni fogja az uralkodó törekvéseit, ő maga is mindent meg fog tenni az ország érdekében/8 Az udvarban azonban már korábban megkezdték a szükséges előkészülete­ket, egyrészt, hogy senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy ez a diéta legfőbb célja, másrészt, hogy a kedvező eredményt biztosítsák, például meghagyták, hogy a főis­pánok mindenképp legyenek jelen a követutasítás összeállításánál.39 Ezen előzetes munkálkodások során Pest megyét a feltétlen támogatók közé sorolták, egyszerűen azzal indokolva, hogy a nádor mellette van, és a megyének tudvalevőleg a nádor a főispánja.40 Az országgyűlésre Szeleczky Márton alispánt, valamint Pásztory Imre jegy­zőt küldte ki a megye.41 Az alispán esetében a választást az is segítette, hogy egyben alországbíró is volt, így a királyi tábla tagjaként részt kellett vennie az alsótábla ülése­in. Ezen felül épp Pozsonyban tartózkodott, hiszen egy megyei elszámolásból is kitű­nik, hogy a vallásügyi bizottságban tevékenykedett.42 1722. december 31-én azonban újra a közgyűlés elé került a követek kérdése, ugyanis a diéta akkor már fél éve tartott és költségei, vagyis a követek napidíjának összege egyre növekedett. Hosszas tanácskozás után a jegyző, a fentebbiek szerint a követek egyike,43 megoldásként azt javasolta, hogy a többi vármegyével egyetértés­ben kérjék a nádort, hogy elégedjen meg egy követtel. A javaslatot elfogadták és a jegyzőre bízták a kérelem kézbesítését, de annak elbírálásáról a további jegyzőköny­vek nem szólnak.44 A követeknek kiadott utasítások sajnos nem maradtak ránk, az országgyűlés iratai között csak egy sérelmi listát találhatunk, amit alább közlünk. Ez a lista minden valószínűség szerint csak egy kivonata volt a teljes utasításnak, mint ahogyan azt majd az 1728-as példánál is láthatjuk majd. Az irat az ezidőtájt valamennyi megyének komoly gondot okozó legfőbb pa­naszokat sorolja fel, így szerepel benne az erődítményeknek szolgáltatott ingyenmun­ka és a várszemélyzettel kapcsolatos egyéb konfliktusok, valamint az előfogatok 36 MNL PML IV. 1-a. XXI. kötet, 772-774. o. 37 Salamon szerint mintegy „intésül”. SALAMON, 140. o. 38 A regális szövegét lásd: Horváth M. 1873, VII. kötet, 115. o. 39 Uo. 113.0. 40 Uo. 117.0. 41 A megválasztást dokumentáló közgyűlési jegyzőkönyv nem maradt meg, azonban az alispán tesz jelen­tést a közgyűlés előtt, követtársa nevében is (MNL PML IV. 1-a. XII. 853. o.), és az országgyűlésről készí­tett diárium címében is kettejük neve szerepel. (MNL PML IV. 1-b. 10. kötet) 42 1722. június 9-én még Pozsonyban állított ki nyugtát napidíjáról. 43 Az ülések az ünnepek miatt szüneteltek, ezért lehetett jelen. 44 1722. december 31-i közgyűlés. MNL PML IV. 1-a XII. kötet, 786. o. A jegyző maga ajánlkozott, mint esetlegesen hazatérő követ, betegségére hivatkozva. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom