Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században - Pest Megyei Levéltári Füzetek 38. (Budapest, 2015)

II. Szöveggyűjtemény

kérdése, ezen kívül a harmincad és a tizedszedés körüli visszaélések, melyek mondhatni az egész századot végigkísérik majd.45

A követek szűkszavúan lejegyzett jelentéséből46 ezeken kívül az derül ki, hogy az instmkciók között volt a legátusok ülőhelyének kérdése is (amely szintén tovább húzódik majd, lásd az 1751-es sérelmi feliratot), de nem sikerült ezügyben változtatást elérniük, mivel Pozsony megye követei nem voltak hajlandók elsőségükről lemondani.

A jelentésben azonban egy ennél sokkal érdekesebb dolog is szerepel, mégpedig az, hogy a nőági örökösödésre nézve a követeknek nem volt utasításuk. A jegyzőkönyv úgy fogalmaz, hogy az alispán meglehetősen hosszasan, „magvasan” és világosan47 adta elő a közgyűlésnek, hogy noha ebben a kérdésben neki és követtársának nem volt érvényes utasítása, a közjó érdeke mégis az elfogadását kívánta, s így a jelenlévők meg is nyugodtak abban.

Az ezidőből egyébként is hiányosan ránk maradt iratokból sajnos az sem derül ki, hogy egyáltalán kértek-e pótutasítást a követek erre a fontos kérdésre vonatkozóan.48 S ha kértek is, nem lehet egyértelműen megmondani, hogy a megye kényszerűségből (a kiadáshoz közgyűlést kellett volna összehívni), vagy szándékos halogatásból késett-e a válasszal.

45 Az ingyenmunka 1729-es megváltása ellenére is.

46MNL PML IV. 1-a. XII. kötet, 853. o.

47 „ sal fuse, nervose et aperte ”

48 A követekkel való levelezésből csak a budai várnak szállítandó tűzifa kérdésében íródott információkérés maradt ránk. MNL PML IV. 1-a. XII. kötet, 786-787. és 820. o.

22