Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)

Regeszták

Pest szabad királyi város 1. -höz. Csepel (Csepellye) pusztán szőlőik vannak, s ezek a városlakók tulajdonát képezik. Nem jegyezték fel, hány kapásnyiak, és felsorolásuk a további információktól függ. Ezt azok hajtsák végre, akik a szomszédos vármegyék lakói és nem érdekeltek. 2. -hoz. Ami Buda szabad királyi várost illeti, pontosan megvan az összeírásban. Általában minden vármegyénél figyelembe kell venni 1. Mivel számos összeírásból kiderül, és néhány vármegyében is összeírták, hogy vajon azok a parasztok, akik a telkekhez tartoznak, [a földek] termőképessége szerint tudnak-e vetni? Mivel néhány helyen megjegyezték, hogy amennyit vetni szoktak a parasztok, annyit össze kell írni, és akkor ez a kérdés ebből az összefüggésből kimarad. Már az október 23-i ülésen, melyet az országlakosok házában tartottak, elhatározták, hogy ezekből a rendeletekből ki fognak maradni. Ezért csak azok a földek, amelyeket a körülményekhez általánosan (ez annyit jelent, hogy kb. 3 évig) igazítanak, és amelyeket be szoktak vetni, azokat írják össze — következésképpen ezekből állnak a porták. Azokat pedig, amelyek vetésre alkalmasak, de nem szokták őket bevetni a szükséges mértékben, a porták közül kiveszik és a legelők közé sorolják. 2. Mennyi a makkoltatásból származó jövedelem, amit a földesurak ebből a jobbágyoknak megengednek? Ebből néha tizedet, máskor egy bizonyos pénzösszeg megfizetését követelik, néha pedig semmit. Ezt be kell-e írni az összeírásba? És ahol ezt mellőzik, össze kell-e írni? És ahol beírták, ki kell-e hagyni? Mivel a szabályzat 5. pontja szerint ezt a kifogást megoldották, az erdőkről úgy tudják, hogy többnyire uraságiak, ezért ez a pont, melyben a diétán megállapodtak, és őfelsége jóváhagyta, megmarad, és ez a földesúr ítéletétől fog függeni. Ezért ez bizonytalan és kevésbé lényeges, s az összeírásból általánosan ki kell hagyni, bár a szabályzat rovata szerint a parasztok saját erdőit kell ezek alatt érteni. 3. Több helyen a vármegye küldöttei úgy találták, hogy az országgyűlési esküt sem a vármegyében nem tették le, sem az összeíró urak előtt nem akarták letenni. Ezek kötelesek az esküt letenni. Ezért elhatározták, hogy azok a vármegyei megbízottak, akik az összeíró urak mellé vannak rendelve és az esküt még nem tették le, mint ahogyan ez a nyomozási jelentésből kiderül, a közeljövőben a nagyobb könnyebbség és kényelem kedvéért az egyik ítélőmester előtt tegyék le. Arról kötelesek esküt tenni, hogy az összeíró urak által közölt információkat és jelentéseket, melyek igazak és jogszerűek, valamenynyien minden csel és csalás nélkül elfogadják, s ha az összeíróktól megoldottakat valaki nem tartja be, azt súlyos büntetéssel sújtják.