Borosy András - Kiss Anita - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 35. (Budapest, 2003)
Regeszták
4. Kérdezik, hogy azokat a paraszti telkeket, melyeken nemes lakik, a porták közé kell-e számítani? Össze kellett gyűjteni erről a szavazatokat, és a nádorispán elnöklete alatt erről döntést hoztak. Eszerint az 1595:6. törvénycikk értelmében minden ilyen telek a porták közé számlálandó, és ezek után arányos és a hasonló telkeket bíró szomszédokhoz hasonlóan kell adót fizetni a szolgabírák vagy a megyei kiküldöttek kezéhez annak a birtoknak a könynyebbségére, melyen ez a telek van. A nemesi előjogok védelmében határozták ezt el, és a nevezett telek adórovása előtt ezt semmiképpen nem szabad előzetesen eldönteni. 5. Általánosan be kell tartani a következőket: ha az összeírásokból nem derül ki nyilvánvalóan, hogy azokat a kuriális helységeket, melyek a vármegyékhez tartoznak, az összeírok mint kuriális helységeket írták össze — ha nem így írták össze vagy ilyen elnevezéssel nem látták el —, pótlólag ilyen névvel kell jelölni. A dolog nyilvánvalóbb volta s a terhek egyenlő viselése céljából, míg valamennyi helység Hont vármegyéhez tartozik, e megye hiteles pecsétje alatt adjon ki bizonyságlevelet és a nevezett kuriálisnak nevezett helységeket ismerje el ilyeneknek. Áttanulmányozták a régebbi jegyzőkönyveket is, és az összes kuriális helységről, melyeket nemesek, jobbágyok vagy idegenek bírnak és nem művelik őket, a vármegye pecsétje alatt a megyei kisgyűlés alkalmából röviden tájékoztassák a nádorispánt Szent György napján (április 24.). 6. Mivel az a rovat, mely így kezdődik „termőterület", nyilvánvalóan kisebb összeget mutat, mikor a termést adóztatja, ezért úgy ítéltek, hogy a vetést a porta termése alapjának és általában a porta bevételének tekintik. 7. A delegáció azt tapasztalja, hogy több helység nemcsak a járáson, hanem a vármegyén belül a bevallottnál termékenyebb földdel bír, de az egy elvetett köböl utáni őszi és tavaszi termésük az átlagosnál kisebb. Mások viszont, akik terméketlenebb helységekben laknak, egy elvetett köböl után többet termelnek, s az összeírásokban az ellenkezőt vallják, s az összeírok szerint csalnak. Úgy vélik, hogy a vármegye alispánja vagy helyettes alispánja, velük a járási szolgabírák és két esküdt vegyenek ki esküt ezektől a vármegye széke előtt, és nyomozás útján állapítsák meg, hogy melyek a termékenyebb és kevésbé termékeny földek, megvizsgálva a rendes, egy köböl elvetett mag utáni termést s a termelt bor értékét közepes vagy alacsony eladási ár idején. Mindezeket Szent György vitéz és vértanú napjáig (ápr. 24.) el kell küldeni a nádorispánnak a vármegye pecsétje alatt, büntetés terhe mellett. 8. Számos vármegyében kimutathatók és egyenként jelentendök a nemesek és más személyek által elkövetett csalások. Ezek megszüntetése céljából büntetéseket kell kiszabni. Ha egy paraszt nyilvánvalóan hamis vallomást tett, az elcsalt mennyiség kétszeresére kell büntetni, s az összeget az ország szükségleteire kell fordítani. Tévedések is előfordulnak, s ezeket a helyesbítések után közölni és a porták osztályozása idején figyelembe kell venni.
