Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok II. 1671-1716 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 34. (Budapest, 2002)

Regeszták

1713. No. 4.

c 201. Buda szabad királyi város polgármestere, bírája és a többi szenátora viszonttiltakozik Budán, 1713. október 21-én. 1713. október 20-án a budai elöljáróságot felkereste az alispán és az esküdt azzal a tiltakozással, melyet a pesti urak a porciók miatt adtak elő a szőleik után fizetendő porciók miatt. Ennek ellene mondva a budaiak viszonttiltakoznak és előadták - tisztelettel fogadva a vármegye küldöttségét -, hogy miért kötelezték a pestieket szüret idején adófizetésre, hangsúlyozva, hogy a pestiekkel szemben erőszakot nem alkalmaztak és semmilyen erőszaktétel nem történt, s az ügyet már az udvarban megtárgyalták. Közben azonban, nehogy az elszámolásban legyőzöttnek tűnjön Buda városa, levelet írt Pest városának, amelyben előadták a következőket: 1. Mivel a szőlők Buda birtokát képezik, másnak, mint Buda városának nem hozhat hasznot. 2. Nagy zavar származnék abból, ha egyik évben a szőlő Budának adózna, a másik évben annak, aki valamilyen örökös vagy más jog alapján odajönne, majd a harmadik évben megint Budának adózna. 3. Mivel a pesti urak és polgárok nem jobbak, mint más idegenek, akik nem mérnek bort Budán és a kerületben sem adják el, és amit meg kell adni, megadják. A budaiak között viszont olyanok is vannak, akik illetlenül megengedik azt az idegeneknek, ami az ittenieknek tilos. 4. Nem lehet másként a pesti urak nézete szerint sem az, hogy vagy mi szenvednénk meg azt, ha ők a szőlőben kóborolnának, de a szőlők nekünk adóznának, s a pesti urak közül az egyiknek haszna volna, a másiknak kára és akkora vesztesége, hogy azt a porció fizetéséből sem tudná kivenni. Ezért megerősítik azt, hogy nem elég kedvező és nem elég biztonságos az — minthogy bárki kikerülheti a törvényt —, s a szomszéd urak követelését nem lehet elfogadni, s marad a budaiak igazságos követelése. 5. Mivel nekünk, mint egyesek hiszik, senki nem érvelhet semmilyen szabállyal, amikor nyugtalan idők voltak, mi a mieinktől hajtottuk be az adót és ebből a polgárok a maguk részét megkapták, nem segélyként, és kizárólag ők részesültek belőle. 6. Mivel nem lehetetlen, hogy ugyanazon dologért kétszer fizessenek, ha így fizetnek a pesti polgárok a termés vagy a telek után, mint ami bizonyos korcsmázó bécsiekkel előfordult, hogy vagy a bor, vagy a telek után fizettek, és a magisztrátust a korcsmából elégítették ki. És ha feltesszük, hogy ugyanazon dologból kettős behajtás fordul elő, biztosan a pestiek azok, akiknek meg kell hátrálniuk, mivel a telek a földesurának terem. Azt mondják a pesti urak, hogy rájuk a szőlők után adót vetnek ki, erre mi azt válaszoljuk, hogy ez a Csepeli-szőlőhegyen bírt szőlők után történik. Mi-