Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

21. Súlyos és elviselhetetlen sérelmeket és zsarolásokat szenved a nemesség és a jobbágyság Győr megyében, a Rábca (Rabcza) folyónál az abdai hídon, melyet az oda őrségbe helyezett német katonák építettek. Öt megterhelt szekér haladt át rajta az őrség parancsnokának cédulája nélkül. Egyébként, ha 2—3 db kősót szállítanak át, azért 20 garast szoktak erőszakkal behajtani. Más gyalogos személyeket egy-egy garas kifizetése fejében átengednek, s közben az úton járók javait, ámbár a kifizetett harmincadról cédulájuk van, elkobozzák. Akik a győri vásárra mennek, ha pénz van náluk, azzal az ürügygyei, hogy a hódoltsági területekről jönnek, tetszésük szerint pénzt zsarolnak ki. Mivel a német katonák e szokatlan zsarolásai az ország szabadságait sértik, kérik őfelségét, hogy ezt a sérelmet orvosolja, s ettől a győri vár összes tisztjét eltiltsa. 22. A komáromiak panaszkodnak az ottani kocsmárosra, hogy az 1655:31. törvénycikkel ellentétes módon a júliusi és az augusztusi borkimérés alkalmából őfelsége küldöttei számára a bort ausztriai mérő szerint méri, mely a pozsonyinál sokkal kisebb (mely szerint a komáromiak a bort mérni kötelesek), s egy ilyen mérőt drágábban, 2 magyar dénárért mérnek. Kérik, hogy a kocsmáros őfelsége parancsára tartsa magát az ország törvényeihez. 23. A révkomáromi tisztek (!) joga kiterjed arra, hogy az urak, mágnások és nemesek jobbágyait bárkinek a vádja alapján kétes és sötét ügyekben elfogják, s a nemes személyek bármilyen dolgait jelenlétükben vagy távollétükben elvegyék, s őket őrizetbe vegyék. Az őrség parancsnoka pedig minden áthajtott disznó után egy nagyobb vagy kisebb garast behajtson, a többi átszállított árut pedig kedve szerint adóztassa. A vásár bírája kimegy a nemesek tartózkodási helyeire, s innét beleegyezésük nélkül vizáikat elviszi a komáromi mészárszékbe, s a neki tetsző áron eladja. A naszádosok a nemesek szekereit a téren vagy az utcákon elfogják, és különféle szállítmányaikat kirabolják. Hasonló módon feltartóztatják a kereskedők hajóit a Dunán Komárom mellett, s csak akkor engedik szabadon, ha a forgalomban lévő pénzt leteszik. 24. A komáromi új várban elhelyezett német katonák az urak és nemesek földjeit tetszésük szerint lelegeltetik. Mindenféle élelmiszert mindennap a piacra visznek és tűzifát is, s ha a magyar akár meg is egyezne az élelmiszer árában, azt a magyar nemzetet megvetve megcsalják. 25. Komolyan panaszkodnak az országlakosok, hogy ámbár az ország törvényei tiltják, a győri és komáromi várkatonák az egyházak és a nemesek erdőit saját használatukra kivágják, a réteket lekaszálják, a halászó vizeket kihalásszák, s mindezt büntetlenül teszik. Ezen nem segít, ha tettenérés közben elfogják őket, sem ha tisztjeiknek jelentést tesznek, mivel azok nem sújtják őket a megfelelő büntetéssel. Végül a győri vár elöljáróit a várban lakó nemesek azzal vádolják, hogy nem elégszenek meg a szokásos munkára