Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
zsonyi kamara tilalma ellenére Nógrád várában egy malmot építtetett a maga használatára, s ezzel megsértette a nevezett püspök és utódai jogait, kik rögtön a birtokbavétel idején ellentmondtak. Nógrádi területen szántóföldeket a maga részére bevetett, s még a váci püspöknek járó tized kifizetéséről sem gondoskodott. Hasonlóképpen elfoglalta a réteket. A püspök kéri, hogy az elfoglalt pusztákat, malmokat, szántóföldeket és réteket adják vissza a püspökségnek. 18. Igen nagy sérelem érte a váci püspökséghez tartozó jobbágyokat a nevezett kapitány részéről, főként a tekintetben, hogy bár nem tartoznak a bortizedet területükön kívülre szállítani, mégis ajándék címén s a béke megőrzése céljából azt a maguk nagy terhére Nógrád várába szállították, s miután ezt megtették, arra kényszerítette őket, hogy a bort a pincéjébe leeresszék, s ott elhelyezzék. Ha útközben valamennyi hiány keletkezett, a hordókat újra tele kellett tölteniük. Ha a bor leeresztése közben a kötél elszakadt, annak árát a szegény jobbágyoktól kikényszerítette. Mindezeken túl még fa szállítására is kötelezte őket nagy sérelmükre. 19. Gondoskodni kell az 1609:55. és az abban idézett 1574:15. törvénycikk betartásáról, melyek szerint azok a nemesek, kik nem akarnak török uralom alá kerülni, és birtokaikon nem lakhatnak, őfelsége véghelyeire bemehessenek, s ott más nemesek módjára nemesi jogokkal élhessenek. Mivel a nemesek birtokai a nevezett végvárak felépítéséhez ingyen munkával járulnak hozzá, ezeket évenként rendesen teljesítsék. Ezek szabadsága nem kis mértékben megfogyatkozott, miközben a nemesek a végvárakba igyekeztek vonulni, a házak vásárlását megakadályozták, az ott lakóktól később jobbágyi szolgáltatásokat követeltek, s rájuk a kapitányok vagy főkapitányok a maguk jogát és bíróságát igyekeznek kiterjeszteni. A nemeseknek a végvárakba történő beengedése alkalmából szabadságuk és bírósági illetékességük dolgában — bár részben katonai szolgálatra vannak kötelezve — az 1655:7. törvénycikket figyelembe kellene venni. A további sérelmek elkerülése céljából az 1609:55. törvénycikket kell figyelembe venni. Ha a végekben lakó nemesek a törökkel összejátszanak, s ha a végvár vagy a kapitány ellen fellázadnak, vagy a végvárat rombolják, a kapitányok joghatósága alá tartoznak. Egyébként a végekben lakó nemesek a maguk jogaiban sértetlenül maradjanak meg. 20. Nyitra vármegye nagy fájdalommal jelenti, hogy a megye jelentős részét a törökök két betörésük alkalmából elpusztították, állandóan ki van téve a martalócok támadásainak, s igen nagy nehézségek árán tudja magát a török hódítás alól kivonni. Nehogy Nyitra és Bars megye s vele a még meg nem hódolt területek magukat a töröknek megadni kényszerüljenek, Liptó, Turóc, Trencsén és Árva megyék tartsanak az ő területükön s a Nyitra folyónál állandóan 150 gyalogost. A többi lovas és gyalogos katonának kiállítását vállalja Nyitra és Bars megye. Ez számítson bele a vármegyék hadiadójába.