Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

ben sedria elé kell állítani, s ha a bűn rábizonyul, le kell fejezni. Parasztok esetében az első ilyen bűnért 25, a másodikért 50, a harmadikért 100, a negyedikért 300 botütés jár, ötödik esetben úriszék elé állítják s az alispán jelenlétében fővesztésre ítélik és lefejezik. Akik káromkodást vagy átkozódást hallanak, de ezt nem jelentik, ahányszor ezt megteszik, 6 forint pénzbírságot fizetnek személyválogatás nélkül. Ha vannak olyan nemesek, kik a pénzbírság helyett a botütéseket választják, ezt megtehetik. (Lapszéli megjegyzés): az 1676. feria 2. post dominicam Epiphaniarum (január 6.) tartott sedrián. STATÚTUM A NEM NEMESEK ÁLTAL BÍRT ELZÁLOGOSÍTOTT JAVAK VISSZASZERZÉSÉRŐL (valószínűleg Nógrád megye) A vármegyében több olyan ignobilis található, kik elzálogosított javakat bírnak, s gyakran előfordul, hogy a zálogba adók vagy leszármazottaik az ilyen birtokokat vissza akarják váltani. Ez ügyben bírói figyelmeztetést is küldenek a zálogjavak jelenlegi birtokosainak, viszont ezek a felkínált pénzt nem fogadják el s a birtokot nem akarják visszaadni az eredeti tulajdonosok nagy kárára s a jog sérelmére. Mivel az ilyen rendetlenségek főként a jog nem ismerése miatt keletkeznek, elrendelik, hogy ha az ilyen zálogba adott javak zálogbirtokosai az eredeti földesuraknak a zálogba adott javakat az alispán figyelmeztetése ellenére sem akarják visszaadni, ő egy szolgabíró és egy esküdt útján idézze az ilyeneket maga elé, s a zálogpénz el nem fogadása és a birtok vissza nem adása miatt ítélje el a birtok visszaadására s a zálogösszeg elvesztésére az országos törvények értelmében, megengedve a fellebbezést a domíniumon belül. (Lapszéli megjegyzés): ugyanezen a sedrián. STATÚTUM A PRÉDIUMOK JÖVEDELMÉNEK A RÉSZBIRTOKOSOK KÖZTI FELOSZTÁSÁRÓL A BÍRT PORCIÓ SZERINT Számos nézeteltérés keletkezik a prédiumok használata körül a birtokosok között azért, mert egyik távolabb lakik a nevezett prédiumtól, mint a másik, vagy más módon nem tudják közösen birtokolni, a közelebb lakó sok marhát és aprómarhát tud a prédiumon legeltetni, a másiknak viszont alig van haszna belőle, bár nagyobb birtokrész az övé. Az ilyeneket súlyos joghátrány és kár éri ez nyilvánvaló.