Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)
Regeszták
STATÚTUM A SZEGÉNY NÉPNÉL BESZÁLLÁSOLT VÉGBELI KATONÁK FEGYELMEZÉSÉRŐL Hogy a végbeliek vadságát és betöréseit, melyek a szegény nép számára igen terhesek, ki lehessen védeni, a vármegye elhatározta, hogy mivel végbeliek a falvak lakóit elnyomják és ezer módon sanyargatják (kik saját kapitányuk tudta és levele nélkül teszik ezt), mint a haza pestisét a parasztok szabadon elfoghatják és fogva tarthatják őket, aztán vigyék el a magisztrátushoz vagy a kapitányhoz. Kijelentik, nehogy a vármegye tekintélye, hanem csak a végbeli kapitány engedélye legyen döntő, hogy a vármegye s a végbeli kapitány kölcsönös egyetértésben járjanak el a gonosztevőkkel szemben. Ezért a végbeli kapitányok kötelesek a hozzájuk küldött gonosztevőt megzabolázni, és érdeme szerint megbüntetni. Ha így tesz, rendben van, ha viszont a hozzá szállított gonosztevőt büntetlenül elengedi, akkor a vármegye mentes a jelen statútum be nem tartásától, viszont a gonosztevőt elengedő kapitányt a törvény megszegése miatt a megye elé idézik, az elengedett gonosztevőt pedig bárhol újra el lehet fogni. Az idegen gonosztevőket, kiknek véghelye a vármegye területén kívül van, a parasztok fogják el, a vármegyének adják át s vigyék a főispán várába mint a törvényes magisztrátus kezébe és semmilyen megkeresésre ne adják ki őket, hanem a vármegye hajtsa végre rajtuk a büntetést. STATÚTUM AZ ORGAZDÁK S A GONOSZTEVŐK REJTEGETŐI ELLENI ELJÁRÁSRÓL Számos olyan paraszt lakik a vármegyében, kik házukban gonosztevőket rejtegetnek, kiktől zsákmányuk egy részét megkapják. Ezt meg kell akadályozni, és meg kell fékezni ezek merészségét. Ha a jobbágyok közül ezzel vádolnak valakit, nem szabad őket kímélni. A földesurak a latrokat rejtegető és orgazda jobbágyokat az alispán megkeresésére kötelesek elfogni, s az elfogottakat egy héten, vagy ha a földesúr távol lakik, két héten belül le kell fejezni, méltó büntetéssel kell sújtani. Az úriszéki eljárásról jelentést kell küldeni az alispánnak. Ha ő meg van ezzel elégedve, rendben van, ellenkező esetben az ügyet meg kell vitatni a sedrián vagy az összehívandó közgyűlésen, s erről a szolgabíró és az esküdt tegyen jelentést. Ha a földesúr az ilyen bűnösöket nem bünteti meg, s a bűnös előállítását megtagadja, az ilyet az alispán, mint a gonosztevők pártfogóját a vármegye sedriája elé idézi, hol a gonosztevőt is elő kell állítsa, s ez ügyben bírói ítéletet kell hozni. Ha elítélik, akkor az alispán minden jogorvoslat lehetőségül megfosztja őt és megszabja, milyen pénzbüntetésre ítélik. Ennek fele a per-