Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

ben eljáró szolgabírót és esküdtet illeti, másik fele a vármegyét. Az előállított gonosztevőt a megfelelő büntetéssel kell sújtani, ha szökésben van, levelesí­teni kell, bárki üldözheti és elfoghatja. (Lapszéli rájegyzés): 1630:40. és 1625:13, 1608:2. törvénycikk. Az ilyen gonosztevők elleni eljárás a következő: ha valakit gonosztevő rejtegetésével gyanúsítanak, azt az alispán elfogja s átadja a földesúrnak, ki a föntebb leírt módon köteles őt megbüntetni. Mivel pedig főként a szolgabíró tevékenykedik és fáradozik a nevezett ügyekben, ha az eljárást elkezdi és végigviszi, egy szolgabíró és esküdtje 48 dénárt kapjon. Minden egyes magisztrátus által kért bizonyságtételért 4 dé­nárt, ha szavatosságot hirdetnek ki, a magisztrátus számítsa ki, ha az ítélet meghallgatása céljából az úriszéken jelennek meg, törekedjenek arra, hogy azt a lehetőség szerint adják meg nekik, ami jár. És mivel kiküldetésekben és más ilyen dolgokban a szolgabírák szoktak eljárni, és ezért vagy más okból az említett kihallgatásokon nem tudnak megjelenni, maga helyett küldjenek más szolgabírót és küldjék át neki a bi­zonyító anyagot. (A lapszélen hivatkozott törvénycikkek): Ferdinánd király 1527. évi 1. dekrétuma, 6. törvénycikk, 1557:23., 1630:60, 1655:30., 1495:19., 1638: 60. törvénycikk. STATÚTUM A PLEBEJUS ÁLLAPOTÚ BÍRÁK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL Mivel jelenleg a közgyűléseket és sedriákat tavasszal Szent György napja (április 24.) táján szokták tartani, és a kisebb súlyú ügyekben plebejus bírák járnak el, sok baj származik egyrészt abból, hogy e bírákat igazságtalanul je­lölik ki, másrészt előfordul, hogy a kijelölt személyek kemény nyakú embe­rek, kik e feladatot nem vállalják, azonkívül ez megzavarja a földesurak meg­szokott rendjét, s mindezek miatt különböző viszályok keletkeznek. Hogy ezek a jövőben megszűnjenek, és a parasztok ellenkezését megtör­jék, a plebejus bírák kijelölésében a vármegyében a következő módon kell eljárni az egyes falvakban. Ha egy személy bíráskodási ideje lejár, nem kell rögtön a közvetlen szomszédot zavarba hozni, hanem a teljes jobbágytelekből (Itt az aktából valószínűleg több lap hiányzik. Az új számozás szerint a 4. lap után az 5. lap következik, de egy régebbi oldalszámozás szerint a 8. oldal után a 21. oldal következik, s a két egymás után következő oldalon olvasható szöveg között nincs összefüggés. B. A.) a bűncselekmények elkövetése idején nagyobb merészséget mutat­nak. Az ehhez hasonlóknak és azoknak is, kik a megye számára gyanúsak, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom