Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

venni, hanem azokat a jegyzőnél hagyják, ami a jegyző számára igen kellemetlen és sérelmes, elhatározták, hogy az ilyen személy kétszeresen köteles fizetni, és nem hivatkozhat általános jogi kifogásokra, szüretre, aratásra és ehhez hasonlókra. STATÚTUM [A JEGYZŐ DÍJAZÁSÁRÓL] A jegyző arról panaszkodik, hogy a közgyűlésekről és sedriákról iratok készítése s azoknak a jegyzőkönyvi kötetbe való bevezetése nehéz munkát jelent. Ennek jutalmazása céljából elhatározták, hogy a peres felek 24 dénárt letétbe helyezni kötelesek, e nélkül nem vezetik be az iratokat a jegyzőkönyvbe. A testimoniális levelekért egyenként még 24 dénár fizetendő. STATÚTUM A TIZEDRŐL Hogy a tizedszedésben a parasztok számára káros halasztásokat elkerüljék, hogy ha a földesúr vagy a haszonbérlő (arendator) többet akar behajtani, mint amennyi jár neki, vagy a tizedfizető súlyos kárára nem szállnak ki gabonatizedet szedni Szent Egyed apát napjáig (szeptember 1.), akkor az odahívott bíró a gabonatizedet a maga részére szedje be, az ott hagyott gabonát pedig (a paraszt) elviheti. STATÚTUM — TILOS A CSAVARGÓKTÓL ÉS VÉGBELIEKTŐL VÁSÁROLNI (Nógrád megye) Tilos bármilyen állapotú embernek, ki Nógrád megye bármelyik városában vagy falujában lakik, marhát, lovat, tehenet s más nagy vagy apró állatot, ruhaneműt s más dolgokat vásárolni a szomszédos helyek végvári katonáitól vagy más csavargóktól vagy cigányoktól a várakon kívül bármelyik városban vagy faluban vagy bármilyen helységben, különösen a végvárak kapitányaitól vásárolni, cserélni. Aki ezt mégis megteszi, az 12 magyar forint büntetést fizet, s a nevezett állatot vagy más árut elkobozza tőle az alispán vagy a szolgabíró a jelen statútum szerint. Ezeknek joguk van jelen statútum megszegőit elfogni és fogságban tartani. A statútumot a szolgabírák hirdessék ki járásaikban.