Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok I. 1618-1670 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 33. (Budapest, 2001)

Regeszták

cikkel ellentétes módon az immunitással bíró főpapoknak és báróknak vámszedőik által alkalmatlankodtak és nem restelltek tőlük javaikat elszedni. Az ötödikhez: Az ausztriaiak, kik bennünket akartak vétekkel megvádolni, maguk bizonyultak nagyon hálátlanoknak és rosszindulatúaknak nyilvánvaló módon a hatalmas jótéteményekért, melyeket ezen országok lakóitól kaptak az ő biztonságukra és nyugodt létezésükre. Minden veszedelemben, saját személyük, feleségeik, gyermekeik és vagyonuk biztonságát, amiért nekünk sok testvérünk és barátunk szenvedett kegyetlen fogságot, és több tízezer forintot fizettek az ausztriaiakért a magyarok a törököknek mint sarcot és mint a szegény meghódolt nép hadiadóját, és míg a haza lakói magukat a legnagyobb veszélynek tették ki, az ausztriai urak mindenféle üldözéssel hálálják meg. Az országlakosok, végbeliek kifizetése és a hátralékok lerovása során több százezer forintot fizettek ki, ők pedig rossz gabonával és posztóval szoktak fizetni, maguknak tartva a készpénzt. A hatodikhoz: Semmilyen lehetséges jelét nem adták a barátságnak és jóindulatnak azzal, hogy szabad útlevelet adtak volna a bor átszállítására vagy bevitelére, kivéve a szabad átutazásról szóló levelet az 1587:15. törvénycikk értelmében és a bécsi békeszerződés értelmében, mely ezt Magyarország, Csehország, az ausztriai tartományok, Stájerország, Morvaország és Szilézia területén biztosítja. Az 1609:42. törvénycikk s azonkívül a királyi diplomák 12. feltétele (conditio), s a nikolsburgi szerződés is kötelezi erre az ausztriaiakat, miután a keresztények közti kereskedést szabaddá kell tenniük, ellenkező esetben a konföderáció által történő büntetést választanák. Ami a harmincad fizetését illeti, miután ők megsértették a szövetséget (confoederatio) az ediktum kiadásával, mely tiltja a borok behozatalát és átszállítását, semmilyen sérelem nem esik rajtuk, ha ők maguk teljesítik azt, amit az ország rendjei is kötelesek teljesíteni. Ami az általuk elvégzett említett malomépítést, gátépítést illeti, a dunántúliak a maguk részéről azért csinálták, hogy az ausztriaiak okozta károkat elhárítsák, és semmilyen igazságtalanság nem történik velük, ha nem azoknak a területén, hanem a magukén végzik el azt, ahol amazoknak semmilyen hatáskörük nincs. Sőt még őfelsége sem akadályozhatja meg őket a!Tripartitum 9. részének 1. címe értelmében. Az eddig előadottakból világos, hogy Ausztria lakói a szövetséget s a jószomszédságot kevéssé ápolták és a keresztények szabad kereskedését mindkét oldalon nehezítették. Az országlakosokat jogtalanul és erőszakosan különböző módon új és hallatlan zsarolásokkal és a vámosok általi letartóztatásokkal terhelték és a föntebb említett törvénycikkeket és kiváltságokat megsértették, az országlakosokat a maguk adófizetőivé tették, őket maguk alá vetni igyekeztek s a szolgaság minden terhét [rájuk hárítani]. S mint idegeneknek a pereskedő magyaroknak törvény szerinti ügyekben sem nyújtanak segítséget, s a pereskedőket az ügyek és tartozások behajtása közben elviselhetetlen terhek-