Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

1734. No. 2. 535. Dobossy Ferenc, PPS vármegye esküdtje vallja, hogy Magócsy (Má­gocsy) Mihály rendes alispán megbízásából, Vigyázó (Vigyázó) Mátyás és Tresztyánszky (Tresztyánszky) István kérésére Bojár prédium ügyében folyó év május 5-én határjárást és tanú vallatást végzett. Határjárás: Elindultak Bojár prédiumtól dél felé, és egy a szántóföldek között vezető úton Mikla prédiumhoz érkeztek. Onnét balra kanyarodtak egy jó puskalövés­re és szántóföldekhez érkeztek s ezek határai között haladva egy jó távolságig egy mocsaras helyre érkeztek, melynek neve Nagy Gergely székében, s e he­lyen láttak három elég jól látható dombocskát, ahol a következő tanúk: Török István 70 éves, idősb Orbán János 72 éves, Orbán Márton 60 éves, Kun Mi­hály 62 éves, valamennyien solti lakosok és Esterházy (Eszterházy) Péter gróf jobbágyai, azonkívül Tóth (Tóth) Mihály, 68 éves pataji (Patay) lakos, báró Száraz Györgyné jobbágya megesküdtek, hogy a jobbra, azaz kelet felé fekvő szántóföldek Mikla pusztához tartoznak, a balra fekvők Tetétlen pusztához, s ma is ezek használják. Ezután dél felé kanyarodva egy földből készült halomhoz érkeztek, melyet kézzel csináltak, s ez az előző helytől 120 lépésnyire volt, s feladata Mikla és Tetétlen területének elhatárolása volt. Itt a felsorolt tanúk egyértelműen val­lottak, és Török István kijelentette, hogy közvetlenül a nevezett halom mellett volt a szántóföldje, mikor Miklán lakott. Innét elvezették őket a nevezett tanúkkal, előbb kelet felé fordulva halad­tak bizonyos szántóföldek mellett, előbb jobb, majd bal felől legelő terült el, azután megint szántóföldek között haladtak egy árokig, melyen átkelve hosz­szú ideig csak legelőkön át haladtak egy nagy dombig, melynek neve Hegyes­halom volt. Eddig használták a tanúk a miklai területet, míg a török időkben Bojáron laktak. Innét átvezették őket a Szegedi úton dél felé legelők között, s végül átha­ladtak egy alsóbb (?) (inferior) tavon és szántóföldekhez érkeztek, melyeket az akasztóiak vetettek be. Ennek egyik része a felső végén Mikla, a többi Akasztó területéhez tartozik. Tovább haladva mindig dél felé, egy legelőhöz vagy nádas-réthez érkez­tek, az Akasztóról Patajra vezető úthoz, ahol Nagy György, 57 éves, Szakács István, 60 éves, Tóth (Tóth) Mihály, 68 éves pataji lakosok esküvel bizonyí­tották, hogy Mikla és Szentkirály (Szent Királ) területét egészen Alvej-Holt­érig ez az út választja el. Ennek jobb oldalán belül hosszú ideig mentek, majd észak felé fordulva szántóföldeken, aztán kelet felé fordulva legelőkön men­tek át, s újra ahhoz az úthoz értek, ahonnét elindultak Bojárról. Ezzel a ha­tárjárást befejezték, s ott három solti (Solth) tanú egyhangúan vallotta, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom