Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)
Regeszták
ők eddig bírták Mikla pusztát, míg a török időkben Bojáron laktak. Ezek vallomását Tardoskeddy (Tardoskeddy) András, 37 éves nemes eskü alatt megerősítette, amennyiben ő apósával együtt a nevezett jelig használta azt. Egy másik solti tanú, a 62 éves Kun Mihály eskü alatt vallotta, hogy a legutóbbi lázadás (rebellió) előtt, mikor Kálmán (Kálmán) Mihály, Bojár birtokosa fiával, Mihállyal gyakran arra lovagolt a nevezett határrészig, addig terjedt Mikla területe, és azt mint birtokosok mindig használták. A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e a tanú, Bojár puszta határa Tetétlen felől hol kezdődik és meddig tart, milyen jelekkel különböztetik meg, s onnét Mikla felé köröskörül milyen földekkel határos, s mindezeket nevezze meg? 2. E dologban kit tudna jó tanúnak lenni? A vallomást tevő tanúk: 1. Mészáros István, 40 éves vecsei lakos vallja: 1. Mást nem tud a bojári határ felől, de a „solti föld felől tudja bizonyos emberi kézzel csinált határját", s onnét kelet felé „egy dőlő földnyire is mégh egy Füzkút nevü kút fenékre", melyet szintén bojári határnak tartottak. Ezt sokszor hallotta, és addig szokta szántani mint bojári földet. 2. Semmi. 2. Török (Törők) István, Esterházy (Eszterházj) Péter gróf 70 éves solti jobbágya vallja: 1. Semmilyen biztos határát a nevezett pusztának nem tudja, de mikor azon a pusztán lakott Buda megvétele előtt, akkor Tetétlen felől a bojári földet bizonyos Cigány-halom (Czigany halom) nevü Jelenségen alól egy dőlő földnyire tartották", s a lakosok minden háborgatás nélkül bírták. Azt is tudja, hogy „szülei földig tovább a hármos hegyigh [Hármas-hegy], tovább észak felé bizonyos érig, mely is bojári földet kis vejteitől [Kisvejte] elválasztja". 3. Idősb Orbán János, Esterházy Péter gróf 72 éves solti jobbágya vallja: 1. Tudja, mivel a török világban Bojáron lakott, hogy bizonyos Csóró-halomig, onnan a Cigány-halomra, onnan napnyugat felé éppen a Hármas-hegyig, onnan azon útig, ami Soltról megy Pataj felé, ismét onnan megfordulván azon érre, mely a Bojári majorság mellett van, s onnan fordulván észak felé — a tanú más lakosokkal együtt bírta, mint bojári földet. 2. Semmi. 4. Orbán Márton, Esterházy Péter gróf 60 éves solti jobbágya vallja: 1. A török világban Bojáron lakott és tudja, hogy Tetétlenen felül és bizonyos Cigány-halmon kívül egy dülő földnyire, onnét egy lapos földön fordulva a Hármas-hegyig, onnét fordulva egy bizonyos „érnek a farkáig", mindig békességesen bírták mint bojári földet, s a tanúval együtt bírták a határt. 2. Semmi. 5. Kun (Kún) Miklós, Esterházy Péter gróf 62 éves solti jobbágya vallja: 1. Hallotta, hogy Tetétlenen fölül a bojári föld „extendálta magát" bizonyos szilfa irányában. A tanú a kuruc háború előtt és után sokat szántott addig ott mint bojári földön. Egyébként semmi.
