Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

van a Balassova Skela, melyet egy régi bovári lakosról neveztek el, aki azt tisztította, és a fokig mindig Bovárhoz bírták. 18. Anicsics György, Jánossy Pálnak 60 éves bátyai jobbágya azt vallja, amit az előző tanú. 19. Gerényi Tóth (Tótth) Jakab 60 éves bátyai lakos azt vallja, amit a 17. tanú. 20. Markelye Mihály, 90 éves kalocsai lakos vallja: 1. A kalocsai uraság számára jobbágyai által vágott s a fajszi lakosok által elhordott fa bogyiszlói földön volt. 2. Ezt onnét tudja, hogy 9 évig volt a kalocsai uraság hajdúja „számó nélkül" a fajsziak sertéseit a Töltés-fokon alul „lüdözte", seregestől Kalocsára hajtotta, s hogy mindig a nevezett töltés fokáig bírták a bogyiszlói­ak. Tudja, hogy Lipkovics és Csery prefektusok idejében a most puszta ken­derföldeket a bogyiszlóiak kenderrel vetették be. A tanú elégszer látta a bo­gyiszlóiak által vetett kendert, járt is benne, mert „közte által" gyalogút volt, „kertjeit is bogyiszlói embernek érte" a nevezett fok partján. Azzal is erősíti vallomását, mivel Csery úr idejében hasonlókat követtek el a fajsziak, mint most, erre Csery prefektus kivitte a vármegye tisztjeit a nevezett föld revíziója céljából, s ők is azt a Töltés-fokot tartották a Fájsz és Bogyiszló közti határ­nak. 3. Nem tudja, miért hívnak egy darab rétet az erdő szélén Pap kaszálásá­nak, de azt tudja, hogy bogyiszlói földön van, s mindig azok kaszálták. 4. Fájsz és Bogyiszló határát egy bizonyos fok választja el, melyet Töltés­foknak neveznek. Ez a fok a Dunáról észak felől délnek megy, „alul rajta" vannak a bogyiszlói kenderföldek és gyümölcsöskertek, fölül pedig a fajszi gyümölcsöskertek mellett megy a Háromágú-fokhoz, onnét a Gözü-fokhoz. A Gözü-fok és a Háromágú-fok „öszvemenetelén termináltatik" délről Bogyisz­ló, nyugat felől Dusnok. „Észak és nyugat felől maradván" a fajszi föld, a Gözü-fok megy észak felé Tállóra, onnét tovább Sós-hátra „napkeletre ma­radván, Dusnok délre, Fájsz északra, és ott érintkezik Dusnokkal Várad pusz­ta. Sós-hátról megy Kovácsalmának és tovább Fehérnádnak, mely Kovácsal­ma a váradi határhoz tartozik, egy kis kerek dombos hely, azon túl van né­hány szántóföld, melyeket Garának neveznek, s Váradhoz tartozik. Ezek vé­gében van a Fodor-fok, mely a váradi és halászi határt választja el. A fajszi határ Kovácsalmán túl „északra maradván", Fehérnádról tovább a Bürkösön átmenvén a Csokmai-fokra, melyből a Dancsó-fok is „szakad" és „ott terminál halászol" oroszi puszta, és marad Orosz napkeletnek, Fájsz napnyugatnak. Tovább menve északnak, a Dancsó-fokon lehet elérni a Tessényi-fokot. A Tessényi-fok nyugatnak fordul Fájsz felé az ország útjától, ez az út Bátyáról Fajszra megy, és azon út mellett „szakad Orosszal össze" a Bovári puszta. In­nét Orosz keletre fekszik, Bovár nyugatra és Fájsz délre. A nevezett úttól to­vább menve a Tessényi fokon a Töltés végéig nyugatnak, onnét fordul észak­nak Bovár puszta felé, újra tovább nyugat felé fordul a fok a fajszi „déllő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom