Borosy András - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 32. (Budapest, 2000)

Regeszták

tetejére mentek fel nyugat felé, majd egy nyugat és észak között menő úton mentek a hegy oldalán. Innét a hegy észak felőli tetejére jutottak. Innét lementek a völgybe, mely a Szentgyörgy-árka úthoz vezet. Azután ebből az északról nyugat felé vezető úton elérkeztek egy másik hegy oldalába, s eljutottak a Macskalyuk feletti hegy tetejére. Innét lementek a Disznós-hegy mögötti útra s eljutottak a Rákász-patak (Rakasz Pataka) nevű folyóhoz. A hegytől a Rákász-patak mellett, melyen át is keltek, eljutottak a völgyben lévő tó melletti kőhöz, ahol az előző nap az utat befejezték. A nevezett helyig terjedt Szentendre területe, mint azt a tanúk bizonyították. Ejub János és Ovacsics Márkus hozzáfűzték, hogy a török időkben a Rákász-patakig tartó részt a szentendreiek mint saját területüket használták. Ha a pócsmegyeriek marháikat ezen a folyón áthajtották, akkor tudták, hogy Szentendre területén vannak, de a nevezett folyóig a juhokat békességesen legeltethették, (magyarlatin) 1731. No. 2. (!) 496. 1731. november 27-én, Pócsmegyeren (Pocs-Megyer) Magócsy (Magócsy) Mihály PPS vármegye megbízásából, Esterházy (Eszterházy) Sándor gróf kérésére tanúvallatást tartottak. A tanúknak feltett kérdések: 1. Tudja-e a tanú, hogy Leányfalu és Szentendre (Szent Endre) határai hol kezdődnek, merre mennek, hol végződnek és hol jönnek össze a bogdányi, szentlászlói (Szent László) határokkal? 2. Honnét tudja, hogy a nevezett helyeken kezdődnek, mennek és végződnek a határok? 3. Bizonyos Sákkő nevü határkövet ki és honnét vett fel, ki törte el és hová tette? Ugye a Hosszú-rét (hosszú rét) szélén állt korábban? A kihallgatott tanúk: • Mészáros János, Vay Ádám 50 éves rádi jobbágya vallja: 1. Az út mellett, melyen Bogdányból Szentendrére járnak, közel a Dunához a Kőlyuk (keő luk) alatt van egy régi hányás. Ezt határjelnek tartják, s ez hasítja a leányfalusi és a szentendrei határt. Attól a hányástól megy a leányfalusi határ nyugat felé egyenesen ki a Kőlyuk tetejére. A kövön kifaragott kereszt található. Ezt is határkőnek tartják Szentendre és Leányfalu között. Ettől a hegyen egy darabig haladva, egy „üllő kő" van, szintén kereszttel jelölve, eddig tart a leányfalusi határ. De ezt a követ onnét valaki a patakba ledobta. Tovább Hidegvizedpatak (hidegvized patak) felé, szintén volt egy határkő, de már nincs ott. Onnét a Nyerges-hegy tetejére menve, az alsó végen van egy nagy határkő, mely kereszttel van jelölve, s e határkő választja el a leányfalusi és a szentendrei határt. Azután a Macskalyuk (Macska Luk) felé fordulva, de még előtte bizo-