Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

arra, hogy a „Pasák-fő fölött való határ" nevű határjelig mindig a gödöllőiek bírták és használták a határt. Bolyok Pál annyit hozzátett, hogy a török időben gyakran naponként járt erre a Gödöllőről Szadára vezető úton egészen a Lázár útja nevü útig. Ócsai János említette, hogy szülőapja egyszer-egyszer mondta és mutatta neki: „No, édes Fiam, ha élsz, emlékezzél meg eddigh a Lázár útjáig vagyon a Gödöllői határ". Innen kb. 400 lépésnyire keletre az említett Lázár útján haladva elérkeztünk egy „Erős" nevű hegyig (Mons Erős), ott az említett Lázár útjától balra fordulva a hegy teteje felé a tanúk minket két határjelhez vezettek, amelyekből egy a domb közepén, a másik a domb alatt, mintegy az oldalában van. Az előbbi az utóbbihoz képest hosszabb, és ez is mutatja, hogy régi határjel. Ott ugyanazon Csapó Gergely elsorolta, hogy a dombon a fentírt határjárás idején voltak az említett szolgabírák, és megújították a határjelet. A másik határjelet, amelyik kisebb, nem újították meg, amit látni is lehet. Eddig tartott a szadai és a gödöllői határ. Az említett falvak eddig használták a határt, azaz a Babati-hegytől (Mons Babot) a Közép-erdőig (Közép Erdő) és az Erős-hegyig. A többi tanú, úgymint Faragó István, eddig ismeri gödöllőinek a határt. Ócsai Gergely, Bolyok Pál és Konkoly Gergely semlegesek, Szabó István a másik félnek ismeri. Ezen kettős határjeltől leereszkedve kb. 400 lépést mentünk, ahol a tanúk nekünk megmutattak ismét egy határjelet az út mellett, amit Erősalján (Erősallya) lévő határnak neveznek, melynek egynegyede már az úton van. Erről Simon Izrael, Faragó István és Konkoly György semmit nem tudott, a többiek úgy tudják, hogy mindig a gödöllőiek használatában volt eddig a határ, a többször említett Csapó Gergely is ezt állította. Ez a határjel megújitatott. Végül leereszkedve Erősaljától a völgybe, nyugatra fordulva 300 lépést mentek az úton és ott a tanúk megmutattak nekünk ezen az úton két határjelet, „Babati-völgy (Babotay Völgy) végén való határ"-nak nevezett helyen. Egyik határjel kisebb a másiknál. A tanúk azt vallották (köztük a többször emlegetett Csapó Gergely), hogy az említett határjáráskor a szolgabírák a gödöllőiek kérelmére megújították az egyik (nagyobbik) határjelet, a másikat viszont nem. Minthogy a Rákóczi felkelés előtt a szadai lakosok saját területüknek akarták ezt a részt, ezt a határjelet a gödöllői német földesúrral is el akarták ismertetni, de hosszú puskával (longo sclopo) állt ellent, és ezért az említett határjel neve puskás határjel. Ezt tanúsította Csapó Gergely, Konkoly Gergely. Továbbhaladva az úton a Hangyás-hegyre (mons Hangyás) felmentünk, balra, vagyis keletre fordulva az útkanyárban a hegy felé jobbra nekünk mutatott Csapó Gergely egy elég jól látható földből való határjelet, amit az említett egykori határjáráskor megújítottak. A másik két jelről is hallott, de nem tudja, hol van és megmutatni sem tudja. A többi tanú sem azt, sem ezeket, vagyis mind a hármat nem ismeri, (latin—magyar)