Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

338. 1718. március 11-én, Pesten a vármegye előtt megjelent személyesen Janossy (Janossy) Zsófia, néhai Sőtér Ferenc felesége, most pedig Durcsányi (Durcsány) Ferenc özvegye és Durcsányi György, hogy barátságosan megegyezzenek néhai Durcsányi Ferenc adósságai után maradt javakról, (latin— magyar) 1718. No. 3. 339. Az 1718. évi vizsgálathoz felhasznált 1630. október l-jén Füleken (Filek) Ráday (Rhaday) András alispán és a szolgabírák által kiadott testimonialis, melyet Tetétlen (Tetetleny) puszta birtoklásáról Zádory (Zádory) András részére adtak ki. A testmonialis tartalmazza a Zádory András kérelmére 1618. október 27-én lefolytatott vizsgálatot. A kihallgatott tanú: • Dakó Albert, 85 éves, Csány (Czany) mezőváros lakója, őfelsége jobbágya vallja: hogy ő jól tudja azt, hogy Tetétleni (Tetetleny) Péternek örökös és saját jószága volt Tetétlen. Annak utána szállott Farkas Andrásra, ki unokája volt Tetétleni Péternek, ő, mikor Egerről (Egher) egyszer megjövének Salamon (Szolomon) Bertalan és Kis István, azt hallottam tőlük, hogy Farkas Péter, immár ő számára voltunk (?), hogy Egerben csak egy drabantnak árulta volt a jószágot. Annak utána, hogy fölében esett (!) Ujszászy Lőrincnek, mert ő volt Egerben az egyik gyalog hadnagy, hívatta a legényt, ő úgy kérdette őt, de acza (!) fiam jószágot el, amazt is mondotta. Én, mert én oda soha sem megyek többé, így vette meg tőle mind Soltban (Soolt), mind Vecsében, ami része volt, úgy küldött aztán Egerből Ujszászy Lőrinc öt gyalogot, hogy az emberekben elvigyenek, és úgy vittek volt el. Salamon Bertalant és Kis Istvánt is holmi holvaló (!) portékákat is vittek volt el, de Kis István nem volt egészséges (?), hanem Bözkertről eresztettek vissza, de Salamon Bertalant ugyan bevitték, mikor Ujszászy elébe vitték, nagy kemény szóval mondja Salamon Bertalan: Uram, miért küldesz ilyen dúlókat ránk, minő uram kegyelmed énnekem. Ujszászy mondja, jó atyámfia, bizonyosan nem ismertelek azelőtt, csak a híreteket hallottam, hanem az uratok, hallom, hogy el akar adni, s nem akarlak valami rossz kézre ereszteni, azért azután immár az én jobbágyaim lesztek. Azért attól fogva tudom, hogy mind ő bírt bennünket, de azt hallottam Salamon Bertalantól és Kis Istvántól, hogy azt mondta volna Ujszászy Farkas Péternek: Jó fiam, valamikor megadod énnekem az én pénzemet, én mindenkor megadom a jószágot, azt pedig szintén magam hallottam szájából Ujszászy Lőrincnek, mikor az adót felvittem: Albert bíró bizony szép aranyakat adánk érettetek. Azt is tudom, minemű szőlője volt Tetétleni Péternek, hogy Csombolyaghy Sebestyénné bírta vala, ugyanő maga Zádory Andrásnak az anyja, Zádory Miklósné. (latin—magyar)