Borosy András - Kisfaludy Katalin - Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok II. 1661-1720 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

Regeszták

nősen alig feltűnő és csaknem egyenlő a környezetével. Ott az említett Csapó Gergely, kb. 70 éves fóti lakos, Ujfalussy László jobbágya, Bolyok (Bolók) Pál, kb. 54 éves keresztúri (Kereszt Úr) lakos, akit az alispán küldött ki, Simon Izrael, kb. 60 éves aszódi lakos, nemes Justh Juditnak, nemes és nemzetes Osztroluczky (Osztroleczky) János özvegyének a küldötte, Faragó István, kb. 45 éves, Faragó György, kb. 40 éves, Babati (Babadi!) János, kb. 50 éves csíktarcsai (Csik Tárcsa) lakosok, a Prunner család jobbágyai, Konkoly (Kokonyh!) Gergely, kb. 70 éves bagi (Bagh) lakos, gróf Esterházy (Eszterhazi) János jobbágya, Szabó István, kb. 60 éves félegyházi (Felegyháza) lakos, Mészáros János itteni majorosa, Ocsai (Ocsay) György, kb. 40 éves ceglédi (Czegléd) lakos, a budai apácák jobbágya esküt tett. Csapó Gergely azt mondta, hogy ezelőtt kb. 58 évvel, amikor ő kb. 12 évesen jelen volt, amikor atyját idehívták ennek a vármegyének a füleki szolgabírái szadai és gödöllői lakosokkal együtt. Szentjakabi [Sz. Jakab] földesúrról nem tudtak az öreg emberek, illetve jobbágyok. Gödöllőről indulva először ezekhez a határjelekhez mentek. Egy most is kiemelkedik, amit megújítottak, a másik kettőt pedig, amilyen helyzetben voltak, úgy hagyták. Nem emlékszik pontosan, hogy a szadai és a gödöllői földesurak tisztjei ott voltak-e. Szabó István a Rákóczi (Rákóczi) felkelés előtt 17 évvel, Faragó György a fentemlített felkelés előtt 20 évvel, Babati (Babathi) János Buda visszavétele után Gödöllőn laktak, így emlékezhetnek a gödöllői hármas határjelre. Ócsai György valójában az atyjától hallotta azt, amit a Lázár útjának hívnak és a szadai és a gödöllői birtokokat osztja szét, a határjelekről semmit sem tud, ahogyan Bolyok (Bolyok) Pál és Konkoly Gergely sem tud. A hármas határjeltől keletre fordulva a Lázár útjának nevezett úton kb. 400 lépést haladtunk, amikor nekünk jobb kéz felé eső részen egy nagy határjelhez értünk, ami nagy felismerhető jel, nem fedi gyep. Ezenkívül Csapó Gergely állította, hogy ezt a jelet ugyanazok a szolgabírák a gödöllőiek kérésére a szadai lakosok és földesurak jelenlétében állították. A határjelet, amit az említett emberek láttak, megújították. Bolyok Pál és Faragó István is így ismerte ezt a határjelet és a Lázár útját mint gödöllői határ. A második határjeltől keletre fordulva ugyanazon Lázár úján kb. 300 lépésnyit megtéve a harmadik határjelhez értünk, amit ugyanazon tanúk nekünk megmutattak a Kövesd-teteje-dombon (Kövezd teteje). Ezt Csapó Gergely is ugyanazon szolgabírákkal végigjárta, és a jelet a helység lakosaival helyreállították. Úgy emlékezett, hogy a gödöllőiek használták a határt. A többiek közül ketten emlékeztek erre a határjelre, a Lázár útja nevű útra és arra, hogy a gödöllőiek használták a határt. Innen kelet felé fordultunk, a Lázár útja nevű úton Gödöllőről Szada felé indulva kb. 400 lépést tettünk meg, ahol jobb kéz felé egy dombon határjelet mutattak a tanúk, amit Pasák-főnek (Pasák Fő) neveznek. Csapó Gergely és a többi tanú mondta, hogy az említett szolgabírákkal ezt megújították, és úgy emlékeznek, hogy eddig tartott a gödöllői határ. Konkoly János emlékezett