Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)
V. fejezet Az ítélet
zeti őrsereget is, mellyel megszállta a Duna bal partját, a túlparton lévő császári erőkkel szemben. 127 Az eszéki fegyverletétel után 128 visszaözönlő honvédeket összegyűjtötte és az újonnan toborzott rekrutákkal együtt a forradalmi hadsereg szegedi gyűjtőkörzetébe irányitotta. Amikor a lázadó kormánybiztos Szeles 129 Kalocsára érkezett, a bizottság 1849. március 18-án feloszlott. A vádlott személy ekkor Maria Theresienopelre 130 ment. Innen hivták Pest megye hivatali szervezetének 1849. április 29-re tervezett megújitására, melyet Batta kormánybiztos közbejöttével, a forradalmi kormány utasitásai szerint el is végeztek... Itt a vádlott személyt Pest megye főjegyzőjévé választották. E tisztségében 1849. május 14-ikéig működött, amikor egy újabb vármegyei gyűlésen a Pest megyében fekvő Pilisi járás főszolgabirájává nevezték ki. E működése során Pest—Budán kellett volna székhelyét berendezni, de az akkori nehéz közlekedési viszonyok miatt odajutni nem tudott, igy tartózkodási helyéül a Pest melletti Palotát választotta. 131 Első ténykedése egy nyilvános hirdetmény kiadása volt, melyben Pest— Buda azon lakóihoz szólt, akik a bombázások miatt elmenekültek lakóhelyükről. Ez a felhivás 1849. május 17-iki dátummal jelent meg, és bevezetője igy hangzik: 'Ti, a budai erődben meghúzódó bérencei a detronizált, elüldözött Habsburg—Lotharingiai háznak, akik a katonai becsületre szégyent hozva, a szent emberi jogokat lábbal tiporva, szüntelen löveA körülményesen fogalmazott szöveg értelme az alábbi lehet: Megakadályozta a jobbparton — a dunántúli oldalon — felvonult császári erők átkelését a bal partra, az Alföldre. Eszék várát Éder ezredes 1849. február 14-én feladta. A kapituláció szabad elvonulást biztosított a 4.500 főnyi őrségnek, azzal a feltétellel, ha kötelezik magukat, hogy négy hónapig nem harcolnak a császáriak ellen. E helyőrség kószáló katonáit gyűjtötte össze Ács Károly a honvédsereg részére. Szeles Lajos képviselő, akit Kossuth a népgyűlés által megválasztott Ács Károlylyal szemben Nyáry Pál javaslatára nevezett ki kormánybiztosnak a Solti járásba. Szabadkára. Ács Károly nem a közlekedési nehézségek, hanem Pest bombázása miatt tette át székhelyét (Rákos)Palotára. A fővárosban a bombázás ugyanis oly nagy pánikot váltott ki, hogy a főszolgabírói hivatal rendeltetésszerű működése nem látszott megvalósíthatónak.
