Krizsán László: A szabadság balladája. Ács Károly élettörténete - Pest Megyei Levéltári Füzetek 29. (Budapest, 1999)

V. fejezet Az ítélet

titek a fővárost, Pestet, — vandál károkat okozva az emberek életében és vagyonában stb...' 1849. május 18-án kerülete községeibe szétküldte a függetlenségi nyilatkozatot, hasonlóan az egyházkerületeknek is, — azzal az utasí­tással, hogy azt ünnepélyesen hirdessék ki. A községekhez intézett ki­sérő iratban ócsárolta a magas dinasztiát, és a cs. k. csapatokat, — az utóbbiról azt állítva, hogy azok ördögökként ödöngenek ide-oda, de utolsó megpróbáltatásuk, utolsó menedékhelyükre, a pokolba való le­taszítás, még hátra van. A községektől belátást, elszántságot, odaadást, valamint az illegális országgyűlés által hozott határozatok betartását követelte meg. Sürgette az elmaradt újonc csapatok felállítását. A pap­ságot utasította, hogy a hozzájuk eljuttatott függetlenségi nyilatkozatot a szószékről ismertessék és magyarázzák, hogy hálaimát mondjanak, a népet kötelességeire figyelmeztessék, és lelkesítsék arra, hogy önként szervezzenek újonccsapatokat. Az ujoncállitásra Ács még a későbbiekben is visszatért. 1849. július 4-én Pestről parancsot adott ki a Kossuth bankók statáriális eljárás ter­he melletti elfogadására, s tudatta, hogy bár a megye áttette székhelyét Kecskemétre, ő továbbra is kerületében marad és a rábízott nép érde­keit minden tekintetben képviseli. Mivel a cs. k. csapatok ebben az időben Pest—Buda ellen vonultak, Ács megkísérelte a szökést. Először a Csepel szigeten lévő Ráckevére, — ahol még adókat hajtott be, — majd 1849. július 10-én Szigetujfa­lu, Tököl és Csepel községeknek azt az utasítást adta, hogy akadá­lyozzák a dunai átkelést, a kompot a Duna bal partjára húzzák ki, és vigyék át Vadkertre. Ezután több megyében bukkant fel, míg végre 1850. áprilisában arra az elhatározásra jutott, hogy Törökországon át Angliába, vagy Észak­Amerikába vándorol... Győr felé, majd a bosnyák határ irányába vette útját. Sabinagrada és Hitter között, a broderi határőrgyalogezred körzetében sikerült kom­pon átkelnie a Száván, ahol a hitteri halászok elárulták őt. A túlsó partra érte kiküldött járőr elfogta és azonnal beszállította a menekülőt. A fentiekben előadott és tettekkel alátámasztott körülmények vilá­gosan bizonyítják, hogy a vádolt személy 1849. április 14-ike előtt és után is, erőteljesen vett részt az utolsó magyar forradalmi megmozdu­lásban, ezért a vonatkozó hadicikkelyek értelmében felségsértés bűn­cselekményével vádoltatik. A bűncselekmény jogi bizonyítását eskü

Next

/
Oldalképek
Tartalom