Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)
II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 3. Visegrád városképe a 18. század első felében
va téglából készült épület volt, de még így is kiemelkedett a zömében vályogból épült zsúpszalmával fedett jobbágyházak közül. 1755-re a földesúri kastély nem sokat változott, még mindig egyszintes építmény volt. Zavaró, hogy a leírás során a becsüsök összecserélték a bal és jobboldali épületrészt. A nagyobbik, az inspektor lakásául is szolgáló rész semmit sem változott, mindössze 3 évvel azelőtt — 1752-ben, amikor az uradalomban a Starhemberg örökösök nagy építkezéseket folytattak — korábbi zsindelytetejét újrafedték. A kisebbik részt helyrehozták, átépítették, ezután már csak két szobából, egy konyhából és egy kamrából állt. Az új tulajdonos, a kincstár megbízottja úgy vélte, hogy meg fog felelni a Visegrádon újonnan kinevezett — de más korabeli uradalmakban már meglévő — uradalmi tisztség viselőjének, a kasznárnak. A leendő kasznárlakot változatlanul zsúptető fedte. A közös udvaron álló két istálló közül a nagyobbakat az inspektor, helyi elnevezéssel a tiszttartó, míg a kisebbet a kasznár fogja használni. A tiszttartói épületegyüttes, a kastély értékét ekkor csak 1500 aranyforintban állapították meg. A két kamarai felmérés között a Starhemberg család még egy uradalmi épületet emelt, amely két szobából, egy konyhából, egy kamrából és egy pincéből állt, istálló is tartozott hozzá. Ez a ház is középkori alapokon nyugodott — 1752-ben még bőven találhatók felhasználható romok az egykori királyi székhelyen —, de zömében vályoggal borított fából készült fallal egészítették ki és zsúppal fedték. Nincs rá adat, hogy a Starhemberg örökösök mire akarták használni, valószínűleg uradalmi vendégfogadó lett volna a jobbágyházhoz ragasztott földesúri kocsma helyett. A kamarai tisztviselő azt javasolta, hogy itt helyezzék el majd a kamarai uralom idején az uradalmi fővadászt. (Az uradalmi fővadász a 18. században már elsősorban erdészeti teendőket látott el.) Az épületet 60. forintra becsülték 1755-ben. Három évvel a második felmérés előtt, 1752-ben készült el az új magtár, a kastélyhoz csatlakozó korábbi kis gabonatároló helyett. A magtár már kétszintes (a török kor utáni új mezőváros első kétszintes épülete) — sőt a teteje alatt a padláson harmadik szintet, rakodóteret is kiképeztek. A magtár szilárd falakból, kőből épült, cserépzsindellyel fedték. A többi — zömében felújított — visegrádi épülettel ellentétben nincs róla említés, hogy régi építmény