Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 3. Visegrád városképe a 18. század első felében

alapjaira vagy annak felhasználásával készült volna, de azért ez nem zárható ki, már csak az alatta húzódó pince miatt sem. A magtár az uradalmi épületegyüttes szélén, már a faluhoz csatlakozva helyezkedett el, szinte hozzáépítve, a közelében egy kis jobbágyház állt. A kamarai becslők megjegyzik, hogy a gyúlékony falusi ház ilyen közelsége tüz esetén a magtárat is veszélyezteti, ezért az említett jobbágyházat és jobbágytelket a mezőváros másik szélére kell áthelyezni. Az új magtár Visegrádra helyezése a mezőváros gazdasági székhely jellegét erősíthette volna a továbbiakban. Korábban Visegrádon csak a helyi tizedgabonát befogadó kis helyiség, kamra volt. Nagymaroson is csak a falu tizedgabonája számára elegendő csűr állt a mezőváros Kismaros felé eső határában. Ugyanakkor az új telepítések, Kismaros és Zebegény is fokozatosan népesedtek, a gabonatermelés nőtt; ideje volt hogy egy olyan korszerű épületet emeljenek, ahol az uradalom valamennyi falujából származó allodiális és tizedgabona elfért. A 18. század második felében a kamarai kezelés idején is itt tárolták az uradalomban termett összes tized és allodiális (vagyis a földesúri kezelésben lévő robottal művelt) földeken termett gabonát. Az új magtár értéke 850 Ft volt. Végül, de a ma is fennálló műemlékek szempontjából nem utolsósorban az 1755. évi felmérés leírja a négy részből álló hatalmas borospincét. A pince már 1749-ben is létezett, alkalmanként használták, de nem volt olyan állapotban, hogy pénzértékét is kifejezhették volna. Lényegében a majorsági főépület, az uradalmi kastély alatt húzódott, fele részben régi épületmaradványból kialakítva (a boltíves termekből valószínűleg csak a törmeléket kellett kitakarítani), másik fele sziklákból kivájva a hegy alá nyúlt be. Nem derül ki egyértelműen, hogy ez a sziklába vájt rész is középkori eredetű-e. Értéke 1755-ben 460 Ft volt. A két felmérés között nem változott semmit az uradalmi malom, a mészárszék és a Wiedermann János földesúri kocsmáros jobbágyházával egybeépített kocsma épülete. Nem uradalmi, de az uradalom által építtetett épület volt a mezőváros első temploma. A mai iskola helyén álló középkori eredetű épület helyreállítását, illetve a helyreállításra a pénz gyűjtését már a kamarai bányatelepülés lakói megkezdték. A pénz az