Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 1. A lakosság létszámának alakulása

azonban legalább egy alkalommal feljegyezték a nevüket, ha történetesen itt tartották esküvőjüket, vagy valamelyik gyermeküket Visegrádon keresztelték. Tanúként szerepelhettek esküvőn, vagy keresztelő alkalmával keresztszülőként a kötelező vándorúton járó és ideiglenesen itt élő iparoslegények is. A visegrádi lakosság létszámának az alakulását vizsgálva tehát nem lehet megelégedni a hivatalos vármegyei, országos és más összeírásokkal, azokat ki kell egészíteni az anyakönyvek forráskritikával kezelt anyagával is. Ezért az alábbiakban az összeírásokban szereplő névanyagot kiegészítő listával is elláttam a következő elvek szerint. Mivel nem pontos statisztikai feltárásra törekedtem, hanem csak a lakosság növekedésének az arányait és tendenciáit akartam bemutatni, nem dolgoztam fel az anyakönyvek teljes névanyagát. Csak azokkal a családnevekkel foglalkoztam, amelyeknek a viselői feltételezhetően állandó jelleggel telepedtek meg vagy kívántak megtelepedni Visegrádon. Ilyennek tekintettem azokat, akik huzamosabb ideig, éveken keresztül, évente legalább egyszer valamilyen okból feltűntek az anyakönyvek lapjain. Névanyag szempontjából a nőkkel nem foglalkoztam, mivel ők férjük, vagy apjuk nevén szerepeltek. Azokat a személyeket, akik az anyakönyvben csak alkalmilag, egy-egy esetben bukkantak fel, nem vettem figyelembe. A hivatalos és a kiegészítő lakosságnévsorokat vizsgálva gyakran találkozunk olyan személyekkel, akik többéves, esetleg évtizedes itt lakás után lettek összeírt adófizető polgárok. Ez a jelenség különösen az iparosoknál fordul elő, okára a gazdasági és társadalmi élet ismertetésénél térek ki (pl. Fellner Lőrinc 1730 óta él Visegrádon és csak az 1749-es kamarai összeírásba veszik fel mint bognármestert. Hasonló a helyzet Joseph Turstnerrel (1730, 1749). Welmitzer György varga, aki 1732-ben a község első embere, bíró, 1712, az anyakönyvek vezetésének kezdete óta Visegrádon él, mégis először csak 1728-ban írják össze, 1715-ben és 1720-ban nem stb.) Az anyakönyvek alapján kiegészített névsorokban első említési évszámként természetesen az 1712. év szerepel, hiszen akkor kezdték vezetni az anyakönyveket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérdéses személy korábban nem élt állandó lakosként Vi-