Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 1/a A népesség-összeírások anyakönyvi adatokkal kiegészített névsorai és elemzésük

segrádon. Elképzelhető, hogy 1712 előtt is itt éltek azok az emberek, akikről csak 1713-ban, vagy 1714-ben készült feljegyzés, mert 1712-ben nem történt a családban olyan esemény, amelyet az anyakönyvbe is be kellett volna vezetni. A később beköltözőiteknél mindig az anyakönyvi említés legkorábbi évszámát írtam a családnév mellé. A családneveket mind a hivatalos összeírásokban, mind az anyakönyvi iratokban bemondás alapján, hallomás után írták le. Éppen ezért gyakoriak a félrehallások és a neveknek több variációja is ismert: pl. Belmitzer/Welmitzer. A névsorokban az összes változatot feltüntettem. A keresztneveknek német, latin és magyar változata egyaránt előfordul, attól függően, hogy az összeíró vagy plébános németül, vagy magyarul tudott-e jobban, de vannak öszszeírások, pl. az 1732-ben készült uradalmi és az 1749. évi kamarai, ahol a neveket viselőjének nemzetisége alapján következetesen németesen vagy magyarosan írták. A hivatalos összeírásokban az egyes nevek után álló szögletes zárójelbe tett információk (foglalkozás, stb.) az anyakönyvekből vagy más forrásokból, tehát nem az adott összeírásból származnak. A kiegészítő névsorokban szereplő személyek neve mellé feljegyeztem a foglalkozást is, ha ezt az anyakönyvek vagy más források lehetővé tették. A foglalkozásnevek magyar megfelelőjét minden esetben zárójelben közöltem. l/a A népesség-összeírások anyakönyvi adatokkal kiegészített névsorai és elemzésük Az 1703. évi megyei összeírás Az 1703. évi megyei összeírás rovatai: csak azokat a rovatokat tüntettem fel, amelyeket az összeírok Visegrádon kitöltöttek (pl. a gabonafélék közül a kölest nem, mert azt itt senki sem termelt, PML IV. 23-a. CP. II. 1703.