Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

uradalmi építkezéseken és másutt is a földesúri üzem keretén belül. Fuvarosokkal is találkozunk a lakosság között, bár a visegrádi kereskedelmi szállításokat elsősorban a hajózás jellemezte. Az erdőgazdaságon kívül a dunai hajózás nyújtotta a település lakóinak a legbiztosabb megélhetést. A hajózásban valamennyi társadalmi réteg képviseltette magát, voltak az uradalom hajóin szállító állandó konvenciós cselédek, az uradalom hajóin dolgozó alkalmanként fizetett hajósok és saját hajón fuvarozó hajótulajdonos vállalkozók. Egy-egy hajóhoz hajóslegények, vontatók és a kormányos tartoztak, a legkisebb hajón is szolgált két-három hajóslegény, míg a vontatók a parton a lovakat hajtották. A hajóslegények és a vontatók a helyi zsellérségből kerültek ki. A hajótulajdonos általában maga kormányozta hajóját, de ha több hajója volt, természetesen nem vett részt minden úton. Mindenesetre ebben az időszakban még nem vált szét a hajósok körében vállalkozói és kormányosi szakma. A hajótulajdonosok neve a 18. századi határperek tanúvallomásaiból maradt ránk (Varga, Nagy, Tót), míg a beosztott, bérmunkában dolgozó zsellérek kiléte homályban maradt.

128 A 18. századi dunai hajózásról sajnos közvetlen ismereteink nincsenek. A néprajzi szakirodalom által részletesen feldolgozott dunai lóvontatású hajózás — tekintettel arra, hogy elsősorban a szájhagyományra kénytelen hagyatkozni — csak a 19. századra, annak is inkább a második felére megbízható forrás.

129 A Visegrád környéki szállítóhajók legénységének és vontatólovainak a számáról is csak a 19. századból maradtak fenn pontos adatok. Minden bizonnyal nem változott a vontatás módjában az, hogy az első vontató a vezérlovon ülve, vagy azt vezetve megszabta a menet irányát és a vontatás ütemét. Az utolsó vontató a vontatóköteleket vigyázta, nehogy a parton vagy a vízben valamiben megakadjanak és összekuszálódjanak.

130 Az egyre növekvő forgalom miatt fontos volt, hogy a Duna partján jó és elég széles utak legyenek a hajóvontatás zavartalan PML Bevégzett polgári perek. F:45 N:18. Gráfik Imre: A magyarországi fahajózás. Néprajzi Közlemények. 1983. XXVI. (irodalommal). Egy ilyen balesetet ír le egy polgári per a 19. század közepéről Visegrád partjainál. 1847. PML 87-d.