Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

menete érdekében. A vontatóutak szélességét legalább három méterben állapították meg, ebben az esetben már két vontatócsoport is elmehetett egymás mellett. A vontatóutak készítése, állandó karbantartása, az útakadályok elhárítása (pl. kidőlt fák eltávolítása) mindig az illető vármegye feladata volt, a munkát a jobbágyok ún. Landrobotban végezték. AII. József által készíttetett Országleírás szerint a visegrádi vontatóút jó állapotban volt. Ezt el kell hinnünk, mivel az Országleírás harcászati célból készült és pontosan mérte fel az utak, hidak, átkelőhelyek állapotát.

131 A hajóvontató útról térkép is készült. A vontatóút csak a Szentendrei sziget kisoroszi szigetcsúcsáig vezetett a visegrádi oldalon, a szigetcsúcsnál „átvágtak", átúsztattak a szigetre és vagy ott, vagy a váci Duna-ág oldalán mentek tovább. A visegrádi Várhegy sziklái benyúltak a Dunába (itt nem lehetett a lovakat keresztülhajtani), a mai Duna-parti útvonal vezetése csak 1836 után alakult ki, amikor a parti sziklákba robbantással utat vágtak. (A szárazföldi út a Salamon-tornyon keresztül a hegyre kissé felkapaszkodva kanyargott Dunabogdány felé.)

1 A hajózási szakirodalom szerint a mocsaras partszakaszokon „átvágták" a folyót és a túlsó parton mentek tovább. Az értékes vontatólovakat nem szívesen hajtották a vízbe, bár ez néha magas vízállásnál elkerülhetetlen volt. A visegrádi Mária kápolna mellett is egy rövid partszakaszon vízbe kellett hajtani a lovakat, mint azt a mellékelt ábra mutatja.

133 Egyes vélekedések szerint a Duna-parti kápolnák, mint amilyen a Mária kápolna is volt és amilyen Dunabogdány határában is található, hajóspihenők helyén álltak. 131 Az első országos katonai, vagy másképpen a II. József-kori térképfelvétel (Josephinische Aufnahme) Bécsben lévő anyagának másolatát az Országleírással együtt a Hadtörténelmi Intézet Es Múzeum őrzi. Az Országleírás másolata megtalálható a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárában is. 132 Ballá Antal térképe (1777) az OL Helytartótanácsi Levéltárából kiemelve. Idézi: Pest megye műemlékei II. 416 1. 133 Hunfalvy János, Rohbock Lajos: Budapest és környéke eredeti képekben. (A metszeteket, amelyeket a nagyobb közkönyvtárakból, OSZK stb., vandál kezek kivágtak az utóbbi néhány évben — Rohbock János rajzolta. (Pest, 1859. 212.1.) Jákob, Alt: Malerische Donaureise vom Ursprung bis Belgrád. I—IV. Wien. é. n. A visegrádi Duna-parti kápolna előtt vízbe gázoló hajó vontatókat ábrázolnak. Közli: Gráfik I: ím. 212. 1. A mai Duna-parti utat 1836-ban készítette Széles József visegrádi kasznár.