Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)
II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 4. A Starhemberg uradalom gazdálkodása és birtokszervezete
rász János volt az erdőőr. Feladatuk főleg rendészeti jellegű volt és nem igényelt hozzáértést. 95 Az uradalmi konvenciós erdészek (vadásznak is nevezték őket) már hosszabb ideig viselték tisztségüket — amennyiben nem jártak szerencsétlenül, mint az 1746-ban hivatalba lépett Wolfgang Faich, aki vadászat közben halt meg 1747-ben. 96 1750—1755-ig a fővadász vagy erdőmester Fejes Lénárd volt (akit a visegrádiak Hartl-nak neveztek), mellette Landman Ferenc erdész és Schedler Lénárd erdőőr már éveken keresztül foglalkozásánál maradt. Állandó uradalmi cselédnek számítottak a hajdúk, akik a német etnikumú Visegrádon mindig magyar emberek voltak. (Ez lehet azonban a töredékes adatok véletlen játéka is.) 1732-ben Molnár István és Rácz Péter volt a két uradalmi hajdú, akikről érdemes megjegyezni annyit, hogy tudtak írni. Többek között Vogel erdésznek segédkeztek a bérleti díjak beszedésénél. Hajdúnak általában a visegrádi jobbágycsaládok gyermekeit fogadták fel, pl. 1743—1747 között a visegrádi őslakos Kemény (1712 óta itt élnek) család leszármazottját, Kemény Józsefet, míg 1752-ben Kemény János állt hajdúként szolgálatban Kátay Jánossal együtt. A hajdúk az 1730-as évekig konvenciós uradalmi cselédek voltak, akik hivatalviselésük idején még az összeírásokból is hiányoztak. Később, amikor már a helyi telkes jobbágyok közül jelölik ki őket, az erdőőrökhöz hasonlóan csak a feudális szolgáltatások alól mentesülnek. A többi belső (az uradalmi háztartáshoz tartozó) cselédet is a falubeliek közül választották, pl. az 1712 óta ismert Csombor család fia volt éveken át az urasági kocsis. A belső cselédek közül név szerint említik Johan Gerathvol kertészt 1746-ban az egyik anyakönyvi bejegyzésben. Valószínűleg az urasági tisztek kertjét művelte, amely a földesúri udvarháznál helyezkedett el. 1750-ben már uradalmi molnár volt, jól mutatva az uradalmi alkalmazottak számára adott mobilitás lehetőségét. Külön kategóriát képvisel az építőmester Johan Friedenfels Baumeister, aki nem tartozott sem a cselédek, sem az alkalmaLd. a 93. sz. jegyzetet Visegrád nagyközség római katolikus anyakönyvei, halotti anyakönyvek II. kötet.
