Magyar Eszter: Visegrád története 1684-1756 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 28. (Budapest, 1998)

II. Visegrád a Starhemberg család birtoklása alatt (1700—1756) - 5. A mezőváros gazdasági élete (Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása)

zottak közé. A romokból átépített uradalmi épületek körül dolgo­zott. (Az uradalmi építkezések kivitelezéséről még a mezővárosi iparosság tárgyalásánál szó lesz.) Friedenfels Visegrádon nősült 1731-ben és az eredetileg szabad állapotú Erhardt Mátyás özve­gyét vette el. A plébános az anyakönyvekben mindig kitér a rész­letekre, ha illusztris személyekről van szó, így róluk többet meg­tudhatunk. Az építőmester tanúja Vogel Mihály urasági erdész, Reichtaller Mátyás kovács és bíró, Filling György uradalmi al­kalmazott és Grosz Mihály bíróviselt személy volt. Az építőmes­teren, építészen kívül szobrászt (sculptor) is foglalkoztattak hosz­szabb ideig a visegrádi udvarban, legalábbis Hamann Péter szob­rásznak is Visegrádon volt az esküvője 1744-ben. 97 Az udvari mesterek közül név szerint ismert még Leitner Jakab kőfaragó, ő azonban feltehetőleg nemcsak uradalmi épületeken dolgozott. 5. A MEZŐVÁROS GAZDASÁGI ÉLETE — Mezőgazdaság, kézművesség és kereskedelem. A lakosság társadalmi tagozódása — A lakosság életkörülményeiről, megélhetési lehetőségeiről szól­va az 1749-ben felvett kamarai birtokleírás kiemeli, hogy a szán­tóföldek, rétek és legelők hiánya, illetve rendkívül csekély volta miatt a „szerencsétlen sorsú" lakosság sanyarú körülmények kö­zött él, kenyerét kétkezi munkával, főleg favágással és fahordás­sal keresi meg. 98 Mezőgazdaság A kamarai összeírásokból kiderül, hogy a művelhető föld az or­szágos átlaghoz képest valóban elenyészően kevés. Az 1749. évi Uo. házassági anyakönyvek. OLUetCF:74N:8. 1749.

Next

/
Oldalképek
Tartalom