Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Pest-Pilis-Solt vm. követei Balassa Imre grófnál nyilván nem értek el semmit, másképpen a gróf nem írhatná magát levelében főispánnak, melyet 1657. jan. 4-én tárgyalt a közgyűlés (346) A közgyűlés 1657. jun. 7-én még sem titulálta "főispánnak", egyszerűen "Balassy főkapitánynak" nevezte, ami valóban volt. A tisztújítás ügyében pedig ez a közgyűlés szokás szerint a nádor-főispánhoz küldte el követeit. A megye tisztújító ülése 1657. aug. 1-én zajlott le a megszokásnak megfelelően. Ekkor a jegyzőkönyben kétszer is "gyarmaty Balassa Imrének" írták azt a személyt, aki ekkor királyi mandátum alapján viselte Pest-Pilis-Solt vm. főispáni méltóságát. (Sajnos, a királyi mandátum még nem került elénk.) (347) Kénytelen azonban a megye 1657. dec. 13-án "Balassy Imre gróf főispán" megnevezéssel rögzíteni a nevét, mert az általa küldött megbízott ilyen titulussal tiltakozik a nevében. Ez a megnevezés található még 1658. ápr. 11-én is a jegyzőkönyvben. (348) Balassy Imre "főispán" kitartásának volt köszönhető, hogy hatalma megnőtt ez alatt a pár év alatt. A közgyűlés 1659. máj. 15-én össze ült, hogy a Földváry János halálával bekövetkezett állapotot rendezze. Ugy döntöttek, hogy az üresedésben lévő alispáni tisztség miatt az ügyek vitelére felkérik Balassy Imre főispánt, akihez ebből a célból elküldik Pápai János szolgabírót és Libercsey Ferenc megyei jegyzőt. Ezzel a lépéssel a vármegye tisztikara de facto elismerte azt, amit eddig de jure tagadott, vagyis Balassy Imre főispánságát. (349) Balassy Imre élt is a lehetőséggel, amelyei ez a váratlan halál hozott neki. Az elhunyt Földváry János alispán helyére négy jelöltje is volt,