Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

feltételezhetően írásban: kürti Vámossy István Gödöllő egyik birtokosa, nándori Bene János, akinek apja, András Balassa Zsigmond uradalmi jószágigazgatója volt. (350) Azután Libercsey Ferenc több vármegye jegyzője egyszerre és Budai Bornemissza Bolgár Pál Pest-Pilis-Solt vm. esküdtje, szécsényi prókátor és Pilis megye tized árendátora. Talán nem véletlen, hogy a megye tisztújító közgyűlése 1569. jul. 10-én a Balassy család jószágigazgatóját találta méltónak arra, hogy betöltse az alispáni széket, nándori Bene János a hivatali esküt azonnal letette. (351) Nem állíthatjuk azonban, hogy nándori Bene János alispán Balassy Imre eszközemebere lett volna. Az 1660. máj 8-án megtartott közgyűlésen ugyanis nándori Bene János alispán kérte a nádort, hogy szigorú figyelmeztetésben részesítse Balassy Imre főispánt, akit a megye leváltott tisztségéről, de aki nem hajlandó attól megválni, pedig a határozatot a megye nevében Libercsey Ferenc és Pápay János megvitték neki. Pápay János megyei követ 1660. jun. 3-án beszámolt útjukról a megyegyűlésnek. Ekkor elmondta, hogy Balassy Imre gróf kijelentette, főispáni megbízatását I. Lipóttól kapta, ezért ebben az ügyben a megye hatósága forduljon a királyhoz. (352) Balassy Imre főispáni méltóságának megszüntetése érdekében a megye egy párhuzamos akciót indított a nádor közbenjárásával a királynál a megyei pecsét elnyerése céljából. A bölcsen kifundált fondorlatnak nyílván az volt az alapja, hogy a megye egyrészt elnyervén közpecsétnyomóját, evvel erősítheti kiváltságainak körét. Másrészt Wesselényi Ferenc nádor főispáni kinevezése, akinek személyes küldötte a megyéhez Koháry István, Fülek várának főkapitánya, olyan erős személyi körülményeket teremt a megye számára, mely körülményekkel Balassy Imre gróf a siker reményében nem is mérkőzhet. >