Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

ügyében. Az itt szereplő "sárosdi szék" természetesen Hantos-székkel azonos. (219) Ujszállás, Sárost 1546-1559-ben a budai náhijében vannak, tőlük északra feküdt Hantos, melynek Hantosharasztja nevű erdejéért 1437ben per folyt, hogy Hantoshoz vagy Ivánkateleke faluhoz tartozik-e. (220) Gyolcsapálszállását még eddig nem sikerült azonosítani, de az is a fentiek környékén keresendő. Ezek után nagyon figyelemre méltó az, hogy 1465-ben Thuróczi Benedek a kecskeméti szék és a hantosi szék királynéi kunjainak bírája egy személyben. Vajon ennek a két tisztségnek az összekapcsolódása nem utal-e a Hantos-széki és a Kecskemét-széki kunoknak szorosabb kapcsolatára, arra, hogy az egykori kibocsátó szék Halas-szék, illetve az abból kivált Kecskemét-szék volt. A Hantos-széki királynéi kunok megnevezés felveti azt a kérdést is, hogy a Csepel-szigeti királynéi kunok, illetve a sziget körül lévő kunok, melyik székszervezethez tartoztak eredetileg és a későbbiek során? Mindezek előrebocsátása után nem tartjuk merőben elírásnak János király 1537. máj. 20-án kelt oklevelét, amellyel "in Comitatu Albensi Sedis Solth" tágabb megjelölés alatt hét kun helységet Sulyok György pécsi püspöknek adományoz. Ezek Előszállás, Karácsony szállás, Ujszállás, Jakabszállása, Sárosd, Kajtor és Perkáta, valamennyi hantosszéki, azaz dunántúli település. (221) A Duna-Tisza közi kun településterület székszervezetei már a XVI. században létrehozták központi szervezetüket, hivatalukat, és valószínűleg a török hódítás előtt. Másként nem értelmezhetjük a következő adatokat. Kiskun (Kyskwn) Jánost említenek 1503-ban, egy urbáriumban "Cumani