Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

A Csertán nemzetség egykori kapitányának a nevét viselő Kenchekzallasa (Köncsögszállása) település bár Köncsög leszármazottainak a birtokában maradt, mégis átkerült Halas-székből Kecskemét-székbe 14751509 között. (217) Ez a tény is azt bizonyítja, hogy Kecsekemét-szék területe gyarapodott más székek rovására. Különösen érdekes ebből a szempontból Kecskemét-szék és Hontos-szék ma még homályban lévő kapcsolata. • Kecskemét-szék és Hontos-szék Hontos-szék Fejér megyének dunántúli területén helyezkedett el, felmerült azonban, hogy ennek a széknek a kunjai eredetileg a Duna-Tisza közén tartották szállásaikat. Kunok dunántúli, Hontos-széki területen lévő telepére az első adat csak 1399-ből származik, ami már önmagában is későbbi megtelepedésükre, netán a Duna-Tisza-közéről való átvándorlásukra figyelmeztet. Ez a vándorlás Fejér megye Duna-Tisza közi területeiről folyhatott, bár erre nézve csak közvetett adatokkal rendelkezünk. Például, 1517-ben a Hontos-széki szállások között szerepel Beszterszállása, mely település azonos a mai Bösztörpusztával Szabadszállás és Kunszentmiklós között. Ugyanez a helység 1494-ben Bezterhaza (Beszterháza) néven jelenik meg a forrásokban Szombatszállással (Szabadszállás) és Kisbalázsszállással együtt. A szandzsák-összeírásokban Beszter falu 1546-1590 között.(218) Maglódi László, a Pest megyei Maglód birtokosa, 1439-ben mint kecskeméti comes (királynéi ispán?) és a kunok bírája Ítéletet mondott a Thomaniíleszármazottak között létrejött egyezségről a "sárosdi székhez" tartozó ujszállási és*, gyolcsapálszállási kapitányságoknak a megosztása