Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

a tatárjárás előttről a Duna-Tisza köze homokjára települt falvakról alig rendelkezünk forrásokkal, az 124l-es tatárdúlás pedig éppen ezt a településhálózatot söpörte el szinte nyomtalanul, míg a Duna melléki falvak jobban átvészelték ezt a háborút. (171) A Kalocsán keresztül a Duna mellett délre tartó országút a Vajas ér mocsarai miatt, amelyik párhuzamosan húzódott a Dunával, kissé keletre fordult és a Solt-széki Nádudvaron keresztül léppett át Bodrog vármegye területére. (172) A Vajas folyó éppen Kalocsánál ágazott ki a Dunából és 150 kilométeren vele párhuzamosan kacskaringózva haladt, hogy Bácsnál visszatérjen a Dunába. A Vajas folyó és terjengős holtágai a középkorban kitűnő halászó helyek voltak. A Duna és a Vajas között feküdt még Soltszékben Halászi és Halom birtok, az utóbbitól délre a Segesd tó már Bodrog megyébe számított. Orbágyszentgyörgy (1455: orbaagh, 1429: Zenthgerg) még Solthoz tartozott, de a két településtől a határ már északkeletre fordult és ezen túl már Csongrád megyével érintkezett.(173)