Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

4. A ROZSD-SZIGET ÉS IGAZGATÁSA I. István király 1009-ben kelt oklevelében a veszprémi püspökségnek rendelte alá - többek között - Visegrád megyét és a püspökségnek adományozta ebben a megyében azt a falut a Duna mellett, melytől jobbra az Aporigy (Apurig) folyó torkolata van. (147) Ma már tudjuk, hogy az Aporigy azonos a Bükkös patakkal Szentendrétől délre és az 1009-ben említett falu azonos Szentendrével. A veszprémi püspöknek háza is volt már a XI-XII. századtól Szentendrén. Forco hazánkban letelepedett jövevény végrendelete 1146-ban "in curia episcopali S. Andrae secus Danubium" kelt. A veszprémi püspökség ezt a kúriát és tatozékait 1318-ban cserélte el Károly Róbert királlyal, püspöki birtoklása tehát eddig állott fenn. (148) A veszprémi püspökség szentendrei főesperessége 1226-tól kezdve adatolható az írott forrásokból. (149) Az egyházi szervezet tekintetében Esztergomtól Dunaföldvárig minden sziget a veszprémi püspökség szentendrei esperességébe tartozott. A szigetek között Csepel után Rozsd sziget volt a legnagyobb és a legjelentősebb. A sziget neve először III. Béla (1172-1196) adománylevelében bukkan fel, amikor "Szent Mária egyházát Rozs faluval, halászóhelyékkel, tóval, a Duna egy szigetével, berkekkel, földekkel, jövedelmekkel és más tartozékaival, amelyeket egykor Keled és Manuel adományoztak monostorotoknak" a király ujraadományozza a jeruzsálemi Szent Theodosius monostornak. (150)