Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

Imre király (1196-1204) uralkodása idején a Tiborc ispán által alapított szigeti monostornak a pesti vámnak a királyt illető felét adományozta. (151) Ez az oklevélhely a Szentendrei szigeten lévő Szigetmonostor első említése. Választott bírák sorában 1236 körül említik Rusd nembeli Dénest. (152) Ezt a Dénest Toh-i Dénesnek írják 1239-ben, amikor nádori poroszló. Az esztergomi káptalan 1244. jun. 17-én kelt oklevelében említik Iso-t, a Rozsd-szigeti (de insula Rosd) monostor apátját. (153) Mindezeket azért kell itt említenünk, hogy lássuk, a Rozsd-sziget a későbbi Szentendrei sziget, a Rozsd nemzetség birtokában volt legalábbis nagy részben, másként a nemzetség monostora nem itt épült volna fel. Másrészt a szentendrei, későbbi nevén budai főesperességbe tatozott. Tehát valószínűleg az első foglalás jogán bírt nemzetségi területről van szó, ellentétben a Csepel-sziget királyi voltával. Annak nincs nyoma, hogy a Rozsd-sziget valaha is a pilisi királyi erdőispánsághoz tartozott volna, területén nem éltek erdőőrök. Hacsak nem tételezzük fel, hogy az 1285-ben említett Bogud nevű föld királyi erdőőreinek feladata volt a Rozsd sziget vigyázása. Ugyanis a Duna közelében laktak Szentendre és Tah között, szemben a Kecskesziget északi végével (154) IV. László király Maros földért, melyet a Visegrádi várhoz csatolt, adta cserébe a Rozsd nembelieknek Bogud földet, vagyis a nemzetség éppenhogy a pilisi erdőuradalom egyik földjére tette rá a kezét a király szándékából. Ez az akció is mutatja, hogy az egykori erdőispánsági szervezet elenyészőben van, miközben a Visegrád várához csatolt földek és falvak