Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

A Csepel-sziget északi csúcsáig tartott Pilis és Pest megye vizi határa, ahol az a jobbparti Duna-ágban folytatódott kb. Horhi magasságáig és innen már a százrazföldön folytatódott, ahogy azt már a Pest és Pilis megye határai részben tárgyaltuk. A XV-XVI. szátad fordulóján Pest megye területileg kiterjeszkedett a Csepel-sziget északi részére, különösen Tökölre és környékére, ennek következtében a Nagy Duna-ágban is Pilis megyével lett egy rövid szakaszon határos. III. András 1298. nov. 26-án újból meggyőződött II. András király privilégiumából, hogy a Leustachius-szigettől az Ipoly tőig a dömösi prépostot és káptalant illeti meg a halászat joga, ezért megparancsolja a marosi falubírónak és telepeseknek, hogy nevezetteket ebben a halászatban ne akadályozzák. Ellenkező esetben a király a visegrádi várnagyokat fogja felszólítani, hogy betartására birsággal kényszerítsék őket. (112) Az Ipoly tő lokalizációja könnyű, az egykori Hont megyében van, Szobtól nyugatra a Duna északi partján. A Leustach szigetet éppen az említett oklevelek alpján Györffy György a Helemba sziget felett lévő Kövesdi szigettel azonosította. (123) Ezt az azonosítást nem tudjuk elfogadni az alábbiak szerint. 1. Az Ipolytő és a Kövesdi sziget között a távolság legfeljebb 4 kilométer, nem valószínű, hogy a dömösi prépostság halászati joga II. András király privilégiuma szerint csupán erre a szakaszra terjedt volna ki.