Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

megyei. (119) Pilis megye területszerzése a török hódítás előtt megszüntetve Pest megye itteni részét elérte Esztergom megye határát nyugaton. Délen azonban még mindig megmaradt egy nyugatra nyúló szarv alakú terület Pest megyéből, mely rész Pilis és Fejér megye között húzódott. Ezt a részt majd csak a török hódítás idején, de méginkább utána számítják Pilis megyéhez és részben Fejér megyéhez. Vagyis Pest megye utolsó területei a Dunántúlon a két megye között felosztásra kerültek. Pilis megye határát északon a Duna képezte, úgy hogy a szigeteket általában Pilis megyéhez tartozónak tekintették. Ez alól talán kivétel volt Helemba szigete, amelyik nem tudjuk, melyik megyéhez tartozott, annak ellenére, hogy a dömösi prépostság Helemba faluban részbirtokot és halászokat kapott 1108 körül. (120) Hont és Pilis megye vizi határa a Rosd-sziget csúcsáig tartott, mert innen már Nógrád megyével volt határos Pilis megye. Mégpedig akként, hogy a Rosd-sziget csúcsán Kisoroszi település kezdettől fogva Nógrád vármegyéhez tartozott, lakói az egykori "ruszok" a királyi testőrségbe adtak katonákat kiváltságaik fejében, melyek ugynazok voltak, mint Nagyoroszi kiváltságai. A két nógrádi település egyugyanazon népét Kálmán király (1095-1116) telepítette le, legalábbis 1326-ban Kis- és Nagyoroszi lakói Kálmán király ajtónállóinak valloták magukat. Sajnos, Kisoroszi falu azonban csak 1546-ban jelenik meg először írott forrásban. (124) A Rosd-sziget északi csücske Kisoroszival Nógrád vármegyéhez számított az Árpád-kortól kezdve. A Rosd-sziget ettől délre teljes terjedelmében pedig Pilis megye része volt Vácrével, Tordával, Monostorral stb. Az Óbudai-sziget is feltételezhetően Pilis megyéhez tartozott. A Margit-sziget azonban nem.