Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

'Z összefonódás tart több mint száz évig, legkevesebb 1388-ig. A pilisi erdőispán tisztége, pilisi vagy visegrádi várispánság ugyan sosem létezve, mégis eljutott a várnagyságig és ebben a minőségében fejlődött bele a nemesi megye kialakulásával párhuzamosan a megyésispánságba. Végül a XIV. század végén a visegrádi várnagyok megszűnnek viselni a pilisi ispáni címet. b. Pilis megye határai A Pest megye jobbparti területén 1200 körül megszervezett pilisi királyi erdőispánság természetesen a pilisi erdő területét foglalta magában. Az ezen a területen kialakuló Pilis nemesi megye területe nyilván kezdetben egybe esett a királyi erdőispánság területével,vagy annak a nagyobb részére kiterjedt. A határ a Dunától Horhihoz tartott (1515), Biához (1455), Torbágyhoz (1429), Pátyhoz (1392), Zsámbékhoz (1401) Perbálhoz (1398) Bajonhoz. Az utóbbiból valószínűleg csak egy részt, Eggyházasbajont 1463. febr. 26án Mátyás király Pilis megyéből Esztergom megyéhez csatolta, mivel az úgyis Esztergom megye határán van és mivel így hasznosabbnak látszik. Bajon másik részébe, mely továbbra is Pilis megyében maradt 1470. dec. 17-én budai káptalan új birtokosokat iktatott be. (118) Az itt felsorolt határvonal azonban már Pilis megye előrehatolásának terjeszkedésének a következménye, amikor már a Pilis erdő alját is a megyéhez csatolták. Erre hozunk egy példát is. Ákospalotája település és palota 1342-ben még Esztergom megyéhez tartozik, 1396-ban Ákospalotája és Zamárd is Pilis megyeinek íratik, 1418-ban Ákospalotája ugyancsak Pilis