Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

birtoktestet jelent. (103) IV. Béla a tatárjárás után a királyné által a "pelysi" erdőben a királytól erre a célra kapott hegyen saját költségén épített várat a pilisi ispánsággal és kerülettel (cum comitatu et districtu de Pelis) együtt a királynénak adta 1259-ben.(104) A visegrádi vizivár, fellegvár megépülése kihatással volt ezek után Pilis megye létrejöttére. Fülöp pilisi ispán 1251. máj. 19-én tűnik fel oklevélben. Felesége 1258-ban betegen feküdt Visegrádon és végrendelkezett.(105) A visegrádi váregyüttes (vizivár, fellegvár) felépülése után a pilisi ispán és a visegrádi várnagy tisztsége összekapcsolódott. Talán már az 1251-, 1255-, 1258-ban szereplő Fülöp pilisi ispán is visegrádi várnagy volt egyben. Valószínű, hogy az 1283-ban szerepelő Domonkos visegrádi várnagy is egyben pilisi ispán volt.(106) A két tisztség összekapcsolódására 1285-ből van az első biztos adatunk, amikoris Eyza pilisi ispán és egyben visegrádi várnagy. (107) Turn-i Domokosról 1295-ben azt írják, hogy Visegrád egykori várnagya, 1297-ben pedig "visegrádi Turn-i Domokos comes"-nek nevezik. (108) Tralusius comes, volt visegrádi várnagy valamikor 1301. jan. 5-e előtt, nyilván még pilisi ispáni és visegrádi várnagyi minőségében hospeseket telepített a veszprémi püspök szentendrei földjére, amely akció nyomán keletkezett Kékes falu. (109) Vencel király idejében, 1301-1304. aug. közepe, Zdislav nevű cseh tartotta kezében Visegrád várát. Sdyzlaus esztergomi várnagy is volt 1303ban. Nem tudjuk, hogy egyben betöltötte-e a pilisi ispáni tisztett is. (110)