Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

I. A VÁRMEGYÉK KIALAKULÁSA ÉS TERÜLETE

1489-ben Pest megye esküdtje Üllőn, nyilván a Duna jobbparti Pest megyét képviseli. (21) a. Pest és Fejér megye A szakirodalomban vitatott, hogy Fejér megye kialakulásakor is már Duna kétparti megye volt-e vagy csak később lett azzá. A kérdés tehát az, hogy Fejér megye magában foglalta-e a későbbi Solt szék területét vagy sem, s ha nem, akkor az hova tartozott? (22) István királynak 1002 vagy 1009-ben kelt oklevele, mellyel a veszprémi püspökségnek rendelte alá Veszprém, Fejér, Kolon (Zala) és Visegrád megyék területét azt látszik bizonyítani, hogy Fejér megye Duna kétparti megye volt a kezdet-kezdetétől. Ugyanis ebben az időben a váci püspükség még nem létezett és ezért kellett a kétparti Visegrád és a kétparti Fejér megyét a veszprémi püspökség joghatósága alá vonni. Ide nem értve azonban a kalocsai püspükség-érsekség területét, mely északon elfoglalta magával Kalocsával együtt Fejér megye Duna-Tisza közi részének déli területét. Ugyanis a közeli királyi székhely, Fehérvár vonzása eredményezhette azt, hogy Kalocsa és környéke már Szent István király idejében Fejér megyéhez kapcsolódott, holott földrajzilag indokolt lett volna a Tolnához, és akkor ez is Duna kétparti megye lett volna, vagy a Bodrog vármegyéhez való kapcsolódás, melynek egészére úgyis kiterjedt a kalocsai püspükség-érsekség joghatósága (23) Ennek a véleménynek nem mond ellent, hogy a fehérvári főesperesség területe - a gyér források szerint - sosem terjed tul a Dunán a Duna-Tisza közére, hogy ott a szigetfői főesperességet találjuk és attól délre a kalocsai érsekségnek kalocsai főesperességet. Ez a helyzet nyilván a váci