Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

Az Alduna mellől 1440-ben elmenekült Keve város (Keve vm.) teljes magisztrátusával együtt királyi engedéllyel a Csepel-szigetre települt át, magával hozta természetesen címerét is, pecsétjét is, melyen a jobb mezőben lebegő pallos látható. Az aldunai Keve szabadkirályi város volt már az Árpád-korban is. A XIX. században az 1520-ban készült címerpecsétjében látható pallosról úgy vélték, hogy az Ráckeve város egykori "vérbíráskodási" jogát jelenti. A Zsigmond és Albert királyok által a városnak adományozott kiváltságlevelek azonban nem tartalmazzák a pallosjogot. (354) Skaricza Máté pedig 1581-ben írt históriás versében szól az Akasztófa utcáról is. Az Albert király halála (1439. okt. 27.) utáni anarchiában a pallosjognak ismét nagy szerep jutott. I. Ulászló 1441. jul. 15-én Komády Mihály fia Balázsnak pallosjogot adományozott Békés, Bihar, Szabolcs és Pest megye területére és egyben felhívta ezeknek a megyéknek a hatóságait, hogy a pallosjog gyakorlásában Komádyt ne akadályozzák. (355) Hunyadi János kormányzó 1449. jun. 22-én pallosjogot adományozott Sáry-i Péter mesternek az általa "Magyarország szent koronájának és neki tett szolgálataiért és érdemeiért, amelyeket a törökök elleni harcokban javait nem kiméivé szerzett, fogságnak és sebesüléseknek is kitéve magát." Az adomány felsorolja testvéreit és osztályos atyafiait is Sáry-i Péternek, akikre az adományozott pallosjog kiterjed. A pallosjoggal megadományozottak birtokai hatalmas területen, nagy szórtságban feküdtek. Sáry-i Péter mester és testvéreinek Sári, Mentheleke (Pest vm.), Csertőháza (Solt szék) és Felkeszi (Pilis vm.) birtokaira, Dabasi Demeternek Dabas (Pest vm.), Gyon-i Gergelynek Gyón (Pest vm.) és Bwd-i Demeter deáknak Bugyi (Pest vm.) és Zenth-Iwan (Solt-szék)