Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt vármegye kialakulása és működése 1659-ig - Pest Megyei Levéltári Füzetek 24. (Budapest, 1995)

II. A MEGYÉK HIVATALI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

d. Pest, Pilis, Solt vármegye egyesülésének befejezése Esterházy Miklós (1625. okt. 25. - 1645. szept. 11.), Draskovich János (1646. szept. 25. - 1648. aug.) és Pálffy Pál (1649. márc. 24. - 1654. febr.) nádor idejében tovább folyt a három megye hatóságának egyesülése Szécsényben, majd az 1638-tól folyamatos közgyűlési és sedriai jegyzőkönyvek sorozata szerint Füleken. Sőt, a területéről ugyancsak menekülni kényszerült Csongrád megyét a nádor 1640. dec. 1-én Pest megyéhez csatolta. "A pogány ellenségnek kegyetlensége miatt, ennek a Csongrád vármegyének minden jó rendtartása nemcsak megbomlott, de semmivé lett", emiatt a megyében "károk, alkalmatlanságok, hamisságok, és rendetlenségek vannak." Ezért a nádor a saját érdeküket nézve, Csongrád megyét Pest vármegyéhez applicalja. Elrendeli, hogy Pest vármegye alispánjától és szolgabíráitól függjenek. Pest-Pilis-Solt és Csongrád vármegye közös közgyűléseket tartottak Füleken 1641-1647-ben. (337) Közös határozatot is hoztak, például 1641. nov. 8-án, amikor Pest-Pilis-Solt és Csongrád vm. sedriája elhatározta, hogy a törökkel kezdődő tárgyalásokkal kapcsolatban, a törökök által elkövetett kegyetlenségek kivizsgálására meg kell idézni a községi bírákat is és nyomozásokat kell folytatni. III. Ferdinánd 1647. évi decretuma (II.) 108. cikkelye azután Csongrád vármegyét Pest-Pilis-Solt vm-től áttette Heve vármegyéhez. Pest-Pilis-Solt és Csongrád vármegyék együttes hatósága tehát 1640-1647-ig működött. (338)