Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)
Bogár Imre
Bogár Imre A Bogár banda június eleji szétválása után a maradék törzstagokhoz újabb kóborló egyének csapódtak, akik már nem léphettek az elődök nyomába. Kisstílű pusztai rablók voltak, akiket néhány rablás után elkaptak. Ilyen volt Zsibrita, valódi nevén Zsolnai Sándor. Zsolnai június 4-én két cimborája, Jakus Bertalan és Rádi Mihály társaságában Császártöltésen lovakat és hat ökröt hajtott el. Ők később is követtek el közösen rablásokat, együtt is lettek elfogva. Előbb azonban június 22-23-án Zsolnai a Bogár testvérekkel (Imre és Jakab) a nagybócsai és a tázlári pusztákon portyázott. Báró Fiát György majorjába betérve szénát és zabot zsákmányoltak, s szórakozásból célba lövöldöztek. Ezután Zsigray László majorjába tértek be, ahonnan fegyvert £s lőszert vittek el. Az estét már Beniczky^Márton majorjában töltötték, ahol megvacsoráztak, s ott is éjszakáztak. Jakab, ki mindegyiknél „igényesebb" volt, a szobában, ágyban töltötte az éjszakát. Imre és Zsolnai az istállóban aludtak. Reggel magukkal vitték a tulajdonos nyergét. Frissnek, kipihentnek érezhették magukat; szilaj jókedvükben, mikor nagy robajjal a majorból kinyargaltak, Zsolnai figyelmetlenségében egy vadkörtefába ütötte a fejét, s még a lóról is lefordult. A következő napok is rabló-pandúr játékkal teltek, s az előző napokban szerzett fegyver, ruha és nyereg az állandó üldözésben sorban elveszett. A Tázlár-pusztai nyargalászás után négy nappal Zsolnai Sándort a vadkörtefa ágánál is súlyosabb csapás érte. Pázsit Zsigmond, a solti járás csendbiztosa Kalocsa közelében csípte el a két lótolvaj, Rádi Mihály és Jakus Bertalan társaságában. Rádi és Jakus szerencsésnek mondhatta magát, mert ügyüket rendes bíróság elé utalták, így elkerülték Kornbergerrel a kényszerű találkát. Zsolnainak ez nem sikerült. A Kiskőrösön 1862. júlus 4-8. között tartott rögtönbírósági eljárás során a Bogarakkal szoros kapcsolatban lévő betyárt halálra ítélték, s 8-án felakasztották. Halálával újabb személlyel csökkent a banda létszáma. Miska, Imre és Jakab még szabadlábon volt, s állítólag azt írták a Pesti Naplónak, hogy ők inkább kérnek, mint rabolnak, és szeretnének visszalépni a becsületes életbe. Bármilyen büntetést kiállnának ezért, „csakhogy életökért kegyelmet nyerhetnének." 30 Hogy igaz volt-e a megjavulási szándékuk híre, nem tudni. Imre és Jakab július 3-i látogatása az orgoványi tanyán Ballá Istvánnál és testvérénél, Ballá 30 ' A Vasárnapi Újság 1862rjúlius 13-i (9. évf. 28, sz.) számában, a „Mi újság?" rovatban olvasható x a hír.
