Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)

Bogár Imre

Pálnál nem ezt bizonyítja. Balláékat néhány nappal később perbe fogták betyárokkal való cimboráskodás miatt, mert azok ott-tartózkodását nem jelentették a hatóságnak. Ballá István azt vallotta, hogy nála a Bogár testvérek, Nagy Pistával és Baskival már a tavasz elején is megfordultak, de ő nem rejtegette őket. A környéken majd minden tanyán megfordultak már ily módon, „hol kényszerülve van a kint lakos ember erőszakolásuk következtében, mit csak kívánnak, s mivel csak lehetséges őket ellátni."

31 Bogárék a tanyán Kis Tóth Jánost, Balláék kocsisát őrnek állították, hogy jelentse, ha pandúrok jönnének. (Négy hónapot kapott később nehéz vasban ezért a strázsálásért. Figyelembe vették önkéntes vallomását, addigi büntetlen életét.) Ballá Pált a betyárok kétszer is elengedték néhány órára, hogy utána nézhessen a napszámosainak, de közölték vele, feljelentés esetén testvére, apja meghal, a tanya pedig hamuvá válik. Herczeg Imre csendbiztos hadnagyaival éppen akkor ejtette útba a tanyát, mikor a betyárok ott iddogáltak. De nem sikerült elfogni őket, mert azok időben észrevették a pandúrokat, lóra kaptak, s elnyargaltak. Balláékat végül felmentette a megyei fenyítő törvényszék. Zsolnai kivégzése után Bogár Imre nem sokáig maradt szabadlábon. Három nappal később már a csongrádi pandúrok vendégszeretetét élvezte. Július 11-én fogták el Gut Pintér János Tanyáján, mikor épp az eresz alatt aludt. A hadnagyok szokásos portyán voltak, mikor Gut tanyájára értek, hol két idegen lovat s egy embert láttak az eresz alatt. Kérdezték a gazdát, hogy ki ez a legény. Ő csak a szemével intett, hogy kapják el. Nosza, a három pandúrnak sem kellett több. Az egyik a puskáját fogta rá, a másik az üstökét ragadta meg, a harmadik pedig hurkot kötött Bogár kezére. A művelet alatt a betyár felébredt, s igyekezett menekülni. A pandúrok túlereje azonban legyűrte, miközben kissé meg is rugdosták. Míg Imrét kötözték, ezalatt Jakab a lovát hátrahagyva a kukoricásba menekült, s eltűnt üldözői elől. Mivel Csongrád megyében Bogár Imre nem követett el olyan bűncselekményt, amiért rögtönbíróság elé lehetett volna állítani, átadták Pest vármegye törvényhatóságának. Vele küldték a két lefoglalt lovat, nyergeket, pokrócokat, két dupla puskát, a betyárnál talált 10 forintot, lópasszust és egy patrontáskát. Pesten a vármegyeházán már várták. Mióta a Bogár banda rettegésben tartotta a megye tanyavilágát, ő volt az első Bogár fiú, akit a törvény elé állíthattak. Ennek megfelelően a hírverés elég nagy volt körülötte, s a bíróság is megadta a módját, ahogy az egy híres betyárnak dukált. Pest, Pilis és Solt vármegye élve Magyaroszág királyi helytartója, gróf Pálffy Móric által adományozott rögtönbíráskodási joggal, Bogár Imrét 1862. július 17-én reggel 10 órakor Pest szabad királyi városban a megyeházán rögtönítélő törvényszék elé állították. A bíróság elnöke Szeles Mihály másodalispán volt. 31 239/1862. PPS. vm. Kecskeméti Megyetörvényszékének fenyítő ir. (IV. 268-c.)