Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 15. (Budapest, 1989)

I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - 1. A közigazgatási keretek és változásaik

zése ügyében intézkedett. A község kérelme 1919. aug. 28-án azzal a megjegyzéssel került irattárba, hogy "Soroksárpéteri önállósítása törvénytelen, a régi állapot visszaállítandó, 7 Marxfalva elnevezés nem használható." Kispest, a járási központ, nagyközségből városi rangra emelkedett és Csepel munkássága is ebbe az irányba tett lépé­seket 1919. jul. 16-án. 8 A gödöllői járás munkássága ugyancsak önálló községeket hozott létre. Cinkota nagyközség községházáján 1919. márc. 28-án megjelentek Mátyásföld és Ehmann-telep munkástanácsai­nak küldöttei és a cinkotai direktóriumtól jegyzőkönyvileg átvették a helyi községházakat, berendezéseiket és a pénztárt. A Mátyásföldi Repülőgépgyár munkásságának tömegerejéből nemcsak arra futotta, hogy települését önállósítsa, hanem arra is, hogy a gödöllői járási direktórium 1919. áprilisa során itt működjön, miközben a járási munkástanács székhelye Gödöllő volt és 1919. február-március hónapokban a "Gödöllői Járási Tanács Titkársága" Rákoscsabán önálló ügyintézést is folytatott, közvetlenül érintkezett a járás községeivel. Igy válik érthetővé, hogy a Gödöllőn székelő járási di­rektórium /részleg?/ "központinak" nevezi magát 1919. áprili­sától. Valószínűleg a járási direktórium Gödöllőre centrali­zálásával függ össze, hogy az előbb emiitett körbélyegzőt 1919. jul. 4-i hatállyal kivonták a forgalomból * és helyébe a "gödöllői járás intéző bizottsága" feliratú körbélyegző lé­pett . Az Ehmann-telepi népgyűlés 1919. márc. 9-én hallgatta meg Weltner Józsefnek, a helyi munkástanács elnökének, az SZDP helyi elnökének bejelentését, miszerint "a telep önállóvá nyilvánítása tárgyában" a lépéseket megtette és a belügyi államtitkár megengedte, hogy a helyi községi közigazgatást megkezdjék, addig is, amig Cinkotától elválnak. A népgyűlés egyhangúlag a Sashalom néven önállósuló község jegyzőjévé 9 megválasztotta ekkor Kádár Géza helybeli okleveles jegyzőt. A váci járásban 1919. máj. 20-án a "dr. Floch Reyhersberg Alfréd féle szocializált birtok cselédmunkásai" ugy nyilat­koztak, hogy a birtok két pusztája, a Csörögi major és Sződ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom