Horváth Lajos: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 15. (Budapest, 1989)
I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pecsétjei 1918-1919 - 1. A közigazgatási keretek és változásaik
rákos puszta Sződliget teleppel együtt,Felsőgöd kisközséggel egyesitve a jövőben egy nagyközséget alkosson. 10 A pomázi járás egyik műszaki megbizottja Szentendre-Izbég, Pócsmegyer-Leányfalu, Tahi-Tótfalu, Visegrád-Gizellatelep stb. településeken volt illetékes. Az orvvadászok ellen egy 1919. ápr. 12-én kiadott körlevél hátoldalán feljegyezték, hogy mely községek direktóriumainak kell megküldeni, köztük van az izbégi direktórium is. A Pestvidéki Államügyészség egyik határozatát "Direktórium Izbég"-nek cimezte 1919. jul. 22-én. 11 Vagyis Izbég község 1776-ban Szentendrével szemben elvesztett önállósága, mintha újjáéledőben volna a Tanácsköztársaság idején. Sajnos, Izbég direktóriuma pecsétjére nem sikerült rábukkannunk . Pesthidegkut külterületi lakotthelyének munkástanácsa 1919. ápr. 8-án éjjel 12 óra 30 perckor mondta ki elszakadását és önálló községgé szerveződését egyenesen Remetekertváros néven. A lehiggadás kb. egy hónapot vett igénybe, mert 1919. ápr. 5-től a település lakói már Remetehalomnak nevezik újdonsült községüket, de még a "városi" pecsétet használják. A "Kelenvölgyet önállósító végrehajtó bizottság" tevékenységének legkorábbi adata 1919. jul. 1-éről származik, Budafoktól szándékozott elválni, tehát a biai járásba tartozott. Létesitendő temető ügyében bocsajtott ki iratot 1919. jul. 5-én. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk, hogy önállósult még ebben az időben Inárcs, Dánszentmiklós, Pusztaszentimre, Alsóhernád, Göd, Csillaghegy stb. A pusztai, cseléd népesség községszervező törekvései Csengődön, Orgoványon, Öregcsertőn, Pokoltanyán, Pusztapajon, Pusztaielsőhalomon, Pusztajakabszálláson, Pusztateclakon stb. jelentkeztek. A munkásságnak, a köztisztviselőknek, a szegényparasztságnak és a pusztai cseléd lakosságnak ezeket a községszerveződéseit a Horthy-korszak a legelején természetesen a maga törvényei szerint nem akceptálta, semmissé tette, ám az azóta eltelt évtizedek során ezekről a községalakulásokról sok esetben bebizonyosodott, hogy valóságos közösségi-községi ener-