Horváth M. Ferenc: Hogyan írjam meg üzemem történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 13. (Budapest, 1987)

III. Források és kutatási feladatok a témakörök tükrében - A kapitalizmus kora - 11. A munkások mozgalmai

A betegsegély7.ő pénztárak iratai általában nem, vagy csak nagyon hiányosan kerültek be a Levéltárakba, de néhány nyomtatásban is megjeLent dokumentumot (alapszabály, zárszámadás, tájékoztató körlevelek és hirdetmények, tagsági könyvek) a muzeumok történeti dokumentációjában is őriznek. Az 1884. évi ipartörvény alapján kezdődtek meg a gyárvizsgálatok (az első ismert jelentések 1887-1888-ból valók), melyeket az 1893: XXVILT. tc. intézményesített az iparfelügyeleti rendszer, kilenc iparfelügyelői kerület felállításával. A gyárak munkavédelmi berendezéseit, a munkakörülményeket és a béreket vizsgáló iparfelügyelők jelentéseit nyomtatásban is kiadta a Kereskedelmi Minisztérium (A magyar királyi ipar felügy el ők tevékenysége 1899-1913). A közölt adatok nem mindig pontosak, néha szubjektív megállapításokat is tartalmaznak, ezért szükséges összevetésük más adatokkal. Az egyes vállalati fondokban gyakran megtalálhatók a gyárvizsgálati jegyzőköny vek

, melyekbe az iparfelügyelők jegyezték be észrevételeiket. E témával foglalkozik Bayer Ferenc: A magyar ipar felügy elet 1893-1943 c. munkája. 11. A MUNKÁSOK MOZGALMAI A vállalat történetével óhatatlanul összefonódnak a munkások által megindított mozgalmak. Természetesen nem minden üzemben jutottak el a munkások a küzdelmek és a szervezettség magasabb fokaira; voltak gyárak, melyeknek dolgozói nem indítottak harcot a tőkés kizsákmányolás ellen. Mindkét esetben azonban az a feladatunk, hogy megtaláljuk az indítékokat, melyek magatartásuk mögött rejlenek.